Figyelő repertóriuma (1993–2023)

A csend struktúrája (Valentyin Szilvesztrov zeneszerzővel Varga Mátyás beszélgetett a 2006-os Arcus Temporum Művészeti Fesztiválon); 2008 (XVI) 1/126–131.
A. GERGELY ANDRÁS: Hangászati ellenkultúra – spirituálétól beat-miséig (A keresztény könnyűzene antropológiája); 2020 (XXVIII) 4/146–149.
„A szakadék szélén” (Szofia Gubajdulinával Kozma András beszélget); 2005 (XIII) 2/129–131.
A szavak nevében beszélni (Edmond Jabès-szel beszélget Philippe De Saint Cheron); 2011 (XIX)  3/96–104.
ABAFFY KINGA: A semmi metamorfózisa (Czigány Ákos Egek című sorozatáról); 2012 (XX) 3/65-67.
AKATHISZTOSZ az elhunytak nyugodalmáért; 1997 (V) 3/110-119.
ADORJÁNI PANNA: Üres madár (Thomas Ostermeier Sirály-előadásáról); 2016 (XXIV) 3/114–117.
ALIGHIERI, DANTE: Paradicsom (11-12. ének); 2013 (XX) 1/68-71. pdf
Állandóan van valami dolgom (Szüts Miklóssal Bencze Mariann beszélget); 2005 (XIII) 3/122–129.
Amikor csend van (Beszélgetés Giya Kancheli zeneszerzővel); 2009 (XVII) 4/111–113. pdf
AMTMANN, OTHMAR: A Tóra és a Hegyi beszéd (Jakob Neusner: Ein Rabbi spricht mit Jesus); 2008 (XVI) 1/138-140. pdf
ASSZONYI ESZTER: Az origó nélküli ember (Gondolatok Zellei Boglárka Latorlépés című kiállítása kapcsán); 2020 (XXVIII) 1/108.
Az igazi nevem nem ismerem (Borbély Szilárddal Lucie Szymanowská és Kiss Szemán Róbert beszélget); 2005 (XIII) 1/101–109.
AZEVEDO, CARLOS: A kereszténység a római világ határán (Szt. Márton és Pannónia); 2016 (XXIV) 2/79–81.
BACSÓ BÉLA: A de-szituáló szó (Hans Lipps hermeneutikai logikája); 2002 (X) 3/89-98.
BACSÓ BÉLA: Portré és utánzás; 2011 (XIX) 2/80–95.
BAKOS GERGELY: Jézust vitatni vagy Krisztusról vallani? (Carl Braaten: A vitatott Jézus – Kicsoda ő?); 2020 (XXVIII) 3/125–129.
BAKOS PÉTER: A torcellói Santa Maria Assunta Székesegyház Utolsó ítélet-mozaikciklusa; 2003 (XI) 3/67–79.
BALASSA PÉTER: Isten embere - hívás és kihívás drámájában (Török Endre: Szemfényvesztések kora); 1993 (I) 4/107-110.
BALASSA PÉTER: Miért a zsoltár? (Az Árvácska újraolvasásához); 2000 (VIII) 4/104–112.
BALASSA PÉTER: Nádas Péter az égi és a földi szerelemről; 1996 (IV) 3/116-127.
BALI JÁNOS: A zene őstörténete (Surányi László: Megszólít vagy elvarázsol? A zene szelleméről); 2009 (XVII) 2/130-133. pdf
BALOGH TAMÁS: Hadewijch: A tökéletesek lajstroma; 1995 (III) 2/120-124.
BÁN ZSÓFIA: Charles és Piroska, és a növekvő sivatag (Dickens gyermekábrázolása); 1997 (V) 4/54-64.
BARA PÉTER: Fordul a kulcs: nyílik a zár? (Evagriosz Pontikosz: A szerzetes); 2015 (XXIII) 3/117–121.
BARABÁS JUDIT: A királyfi átváltozásai; 1994 (II) 2/99-106.
BARABÁS JUDIT: A tűz és a fa (Tar Sándorról); 1994 (II) 4/98-101.
BARTAL MÁRIA: „Szeráfok és griffek helyén” (Székely Magda költészetéről); 2000 (VIII) 1/101–119.
BARTÓK IMRE: A saját idegen (Ridley Scott: Prometheus); 2000 (XX) 2/89-92. pdf
BARTÓK IMRE: A szégyen neve (Krusovszky Dénes: A felesleges part); 2012 (XX) 1/103-105. pdf
BARTÓK IMRE: Paul Celan és a születés nyelve; 2010 (XVIII) 2/74–91.
BARTÓK IMRE: Rilke angyalai; 2011 (XIX) 1/55–67.
BARTÓK ISTVÁN: Szakadás vagy folytonosság? (Gerhard Lohfink – Ludwig Weimer: Mária, Izrael leánya); 2021 (XXIX) 3/115–121.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Dmitrij Fjodorovics Karamazov, Pán MUSIALOWICZ (s hogy még kik...?) (Egy szerzői "igazságtalanság" ürügyén); 2001 (IX) 3/105-120.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Megújulás (A Pannonhalmi Főapátság 2022. évi időszaki kiállításáról); 2022 (XXX) 2/106–107.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Történetek – műfajok (A véletlen szerepe a Párhuzamos történetek műfaji narratívájában); 2010 (XVIII) 3/97–108.
BÁRÁNY ISTVÁN: Halhatatlan halandók – halandó halhatatlanok; 2011 (XIX)  4/88–100. pdf
BÁRÁNY ISTVÁN: Hogyan sajátítsuk el önmagunkat? (Epiktétosz összes művei); 2015 (XXIII) 2/109–114.
BEKE JUDIT: A valóság megváltása? (Andy és Larry Wachowski: Mátrix I–II.); 2003 (XI) 3/97–112.
BEKE JUDIT: Sensus compassionis (Ingmar Bergman négy filmjének angyali alakjairól); 1995 (III) 4/83-91.
BENEY ZSUZSA: Idegen vagy szegény (Pilinszky János két József Attila-verséről); 1993 (I) 3/91-99.
BENEY ZSUZSA: Misztika a szerelem nyelvén (A fordító megjegyzései Hadewijch verseiről); 2004 (XII) 3/102–106.
BÉNI BRIGITTA: Kerülőutak (Andrei Pleșu: Jézus példázatai); 2019 (XXVII) 4/151–154.
BENKE ATTILA: Bűnös háborúban cinkos, aki néma (A cinkosság mint bűn kérdése Nagy Dénes Természetes fény című filmjében); 2021 (XXIX) 4/107–110.
BEREGI TAMÁS: Árnyékból fénybe (A vámpírfilm reneszánsza); 2011 (XIX)  1/68–81.
BEREGI TAMÁS: Gyötrelmek porondja (A szenvedés testi ábrázolása a tömegfilmekben és a videojátékokban); 2009 (XVII) 1/78–93. pdf
BEREGI TAMÁS: A sötétség ösvényein (A labirintus a filmekben és a videojátékokban); 2009 (XVII) 2/100–117.
BEREGI TAMÁS: Gyöngéd ámokfutók (Erőszak a számítógépes játékokban); 2007 (XV) 1/85–93.
BERSZÁN ISTVÁN: Feljegyzések az időjárásról (Bodor Ádám: Verhovina madarai); 2012 (XX) 1/91-102.
BODONYI EMŐKE: „Festő voltam és vagyok” (Gondolatok Kmetty János kései műveiről); 2005 (XIII) 3/105–110.
BODROGHI CSILLA: A kerekségről (Danyi Zoltán: A rózsákról); 2022 (XXX) 2/116–120.
BODROGHI CSILLA: A Skorpió és a krokodil (Péterfy Gergely: Kitömött barbár); 2015 (XXIII) 1/118–120.
BOEHM, GOTTFRIED: Szabadulás a határoktól (Beszélhetünk-e misztikumról a képzőművészetben?); 2000 (VIII) 4/124–129.
BOGDÁN MELINDA: A fotografikus valóság művészet és tudomány között; 2007 (XV) 3/70–79.
BOGDÁN MELINDA: Saját tenger; 2010 (XVIII)2/92–93.
BOKODY PÉTER: A hazátlanság esztétikuma (Radnóti Sándor: Jöjj és láss!); 2010 (XVIII) 4/103-111. pdf
BOKODY PÉTER: A prularizmus ígérete (Hans Belting: A művészettörténet vége); 2007 (XV) 3/86-91. pdf
BOKODY PÉTER: Képek és képmások (Imago - Portrék a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeiből); 2013 (XXI) 3/127-129. pdf
BOKODY PÉTER: Lévinas és a politikai; 2004 (XII) 1/71–94.
BOKODY PÉTER: Művészet, transzcendencia, etika; 2002 (X) 3/118-136.
BORBÉLY SZILÁRD: A kereszt kiüresítése (Pilinszky apokrif teológiájáról); 2009 (XVII) 1/51–59. pdf
BORIÁN ELRÉD: „Idegen voltam, de be nem fogadtatok” (Gyermeksors Móricz Zsigmond Árvácska című regényében); 1993 (I) 2/87-90.
CZIGÁNY ÁKOS: Csavar (Tarkovszkij Sztalkere a víz alatt); 2010 (XVIII) 4/83–91.
CZIGÁNY ÁKOS: Idő-idő (Tomatsu, Sugimoto, Shibata); 2009 (XVII) 4/83–96. pdf
CZIGÁNY ÁKOS: Mars Dombjának Hamis Dénese (Megjegyzések a név kérdése körül Pseudo-Dionysios Areopagita Isteni nevekről című művének olvasásához); 1997 (V) 2/87-111.
CZIGÁNY ÁKOS: Oedipus sanctus (Gustav Flaubert: Irgalmas Szent Julián legendája); 1994 (II) 2/90-98.
CZIRJÁK PÁL: „Minden egyszerre van örökké” (Jeles András: József és testvérei); 2005 (XIII) 4/118–124.
CZIRJÁK PÁL: Terepmunka (Nagy Viktor Oszkár - Petrik András: Felsőbb parancs); 2014 (XXII) 1/129-131. pdf
CZIRJÁK PÁL: Változatok (Hőstípusok Bódy Gábor Nárcisz és Psyché című filmjében); 2006 (XIV) 3/87–97.
CS. GYIMESI ÉVA: Lélekben itthon (Lászlóffy Aladár: Keleti reneszánsz); 1994 (II) 4/83-89.
CSANTAVÉRI JÚLIA: Elsötétülő ég alatt (Pasolini szenvedélye); 2010 (XVIII) 1/113–120.
CSENGERY KRISTÓF: A hely szelleme (Szokolov Kismartonban); 2022 (XXX) 3/133–135.
CSENGERY KRISTÓF: A lélek zenéi (XVII. Arcus Temporum); 2021 (XXIX) 4/110–113.
CSENGERY KRISTÓF: A nyugalom tengere (Palestrina: Missa Papae Marcelli; kilenc motetta); 2017 (XXV) 2/118–121.
CSENGERY KRISTÓF: A perlekedő (Leonard Bernstein: A három szimfónia); 2019 (XXVII) 1/127-130.
CSENGERY KRISTÓF: A Szabadító és az Áldozat (Két operafelvétel margójára); 1997 (V) 3/87-95.
CSENGERY KRISTÓF: A tegnap és a ma vonósai; 2017 (XXV) 1/108–110.
CSENGERY KRISTÓF: Átváltozások (Bach – Imagine); 2015 (XXIII) 3/111–113.
CSENGERY KRISTÓF: Beethoven „a világ körül”? (Beethoven Around the World – Quatuor Ébène); 2021 (XXIX) 1/130–133.
CSENGERY KRISTÓF: Búcsú a tegnaptól (Richard Strauss: A rózsalovag); 2018 (XXVI) 2/124–127.
CSENGERY KRISTÓF: Élmény és didaxis − alapművek magyar felvételeken; 2014 (XXII) 3/109-111. pdf
CSENGERY KRISTÓF: „…Énbennem pedig az Akarat lakozik” (Liszt: Transzcendens etűdök – Balog József, zongora); 2015 (XXIII) 1/120–123.
CSENGERY KRISTÓF: Eredetiség mindenáron? (Johann Sebastian Bach: Goldberg-variációk); 2018 (XXVI) 3/127–130.
CSENGERY KRISTÓF: Gyászmunka (Antonín Dvořák: Stabat Mater); 2018 (XXVI) 1/124–126.
CSENGERY KRISTÓF: Hallani és hallgatni (A zenei hallás); 2015 (XXIII) 4/127–130.
CSENGERY KRISTÓF: Hazatérés a liturgiába (Hungarian Contemporary Vespers); 2016 (XXIV) 1/112–115.
CSENGERY KRISTÓF: Kapcsolat és magány (Widmung – Balázs Szokolay plays music by Schumann and Liszt; Tristia – Liszt kései vallomásai); 2016 (XXIV) 2/98–101.
CSENGERY KRISTÓF: Két pályavég (Beethoven: A három utolsó szonáta - Maurizio Pollini); 2020 (XXVIII) 2/123-126.
CSENGERY KRISTÓF: Ki a fontos? (Kemperer és Karajan); 1999 (VII) 3/121-123. pdf
CSENGERY KRISTÓF: Kísérletek múltban és jelenben (Schubert: C-dúr vonósötös; dalok); 2016 (XXIV) 3/117–120.
CSENGERY KRISTÓF: Könnyű komolyság, komoly könnyűség (Passacalle de la Follie); 2023 (XXXI) 4/130–131.
CSENGERY KRISTÓF: Művek a kötheni penzumból (Bach: Szonáták hegedűre és zongorára); 2019 (XXVII) 4/156–159.
CSENGERY KRISTÓF: Négykezes (Bartók: 44 Duos); 2023 (XXXI) 2/128–130.
CSENGERY KRISTÓF: Perc és örökkévalóság (Alexandre Tharaud Schubert-lemeze); 2022 (XXX) 1/115–117.
CSENGERY KRISTÓF: Rokon lelkek (Abbado rediscovered); 2019 (XXVII) 2/125–128.
CSENGERY KRISTÓF: Szertartás és dráma (Gardiner János-passiója); 2022 (XXX) 4/125–128.
CSENGERY KRISTÓF: Szólisták passiója (Bach: János-passió); 2017 (XXV) 3/122–125.
CSENGERY KRISTÓF: Új felvétel, kérdőjelekkel (Mozart: Figaro házassága); 2016 (XXIV) 4/114–117.
CSENGERY KRISTÓF: Vallásos dalok (Liszt: Le Crucifix; Santa Cecilia; Dvořák: Biblické písně, op. 99); 2014 (XXII) 2/128-131. pdf
CSENGERY KRISTÓF: Van új a Nap alatt (Mieczyslaw Weinberg: Hegedűverseny, 4. szimfónia); 2015 (XXIII) 2/119–121.
CSENGERY KRISTÓF: Wagner, sokszorozva (Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); 2018 (XXVI) 4/124–127.
CSORDÁS ZOLTÁN: A pillanat birtoklása (Reigl Judit festészetéről); 2023 (XXXI) 4/123–126.
CSORDÁS ZOLTÁN: Az utolsó korstílus, avagy egy korszak stílusa (Keretek között); 2018 (XXVI) 1/114–119.
CSORDÁS ZOLTÁN: Égi vizeken (Tolnay Imre és Pavol Truben kiállítása Pannonhalmán); 2017 (XXV) 4/134–136.
CSORDÁS ZOLTÁN: Egyszerűség, cifraság nélkül (Kép és kultusz. Szinyei Merse Pál [1845–1920] művészete); 2022 (XXX) 1/109–112.
CSORDÁS ZOLTÁN: Hangsúlyeltolódások és átrendeződések (Az első aranykor); 2017 (XXV) 1/104–108.
CSORDÁS ZOLTÁN: Olvasónapló (Dobai Lili: Képeskönyv); 2015 (XXIII) 3/108–111.
CSORDÁS ZOLTÁN: Párhuzamos jelen idő (Töprengések Farkas István életművéről); 2020 (XXVIII) 2/118-122.
CSORDÁS ZOLTÁN: Szabadon lenni (Máthé Andrea: Szabályokon innen és túl); 2017 (XXV) 3/116–118.
CSUJA LÁSZLÓ: Kiszáradt idő (Jegyzetek Tarr Béla: A torinói ló című filmjéről); 2012 (XX) 2/85-88. pdf
DAHLHAUS, CARL: Értelem és értelmetlenség a zenében; 2010 (XVIII) 3/109–118.
Dallamok és világok (Két beszélgetés Szófia Gubajdulinával); 2005 (XIII) 4/83–89.
DÁNÉL MÓNIKA: Ahonnan eltűnnek a nők (Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene); 2015 (XXIII) 3/114–117.
DÁNÉL MÓNIKA: Testtapasztalat és nyelvtanulás (Szaglás és érintés A kilencedik és a Mamó című művekben); 2015 (XXIII) 2/114–119.
DEJCSICS KONRÁD: Újuló világ (A Mária, újul világ nevedben című kiállítás megnyitója); 2022 (XXX) 4/110–112.
DEJCSICS KONRÁD: Szelídítés (Az antik szerelmi regény elbeszélői viszonyai Szent Jeromos Vita Malchi captivi című művében); 2012 (XX) 2/71-84. pdf
DÉKEI KRTISZTA: A hírvivő angyal (Gémes Péter művészetéről); 2012 (XX) 3/60–64.
DELEUZE, GILLES: Miért mi, akik nem vagyunk zenészek?; 2000 (VIII) 2/80–83.
DÉNESI TAMÁS: Hely, kultúra, társadalom; 2019 (XXVII) 3/123–126.
DOLINSZKY MIKLÓS: A láthatatlan egyház (Az oratórium és a felvilágosodás - C. P. E. Bach: Az izraeliták a sivatagban); 2013 (XX) 1/97-108. pdf
DOLINSZKY MIKLÓS: Ami adva van, és ami születik (John Cage: A csend); 1996 (IV) 4/113-117.
DOLINSZKY MIKLÓS: Kockajáték és komputer; 1998 (VI) 2/113-122.
EISEMANN GYÖRGY: [Ez a tökéletesek lajstroma...]; 1995 (III) 2/115-119.
EISEMANN GYÖRGY: Angyalok a Pilinszky-lírában; 1995 (III) 4/102-107.
EISEMANN GYÖRGY: Az emlékezés ízei (Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak mnemotechnikájáról); 1996 (IV) 4/97-105.
Emlékek a tükör túloldaláról (Frenák Pál táncos–koreográfussal Varga Mátyás beszélget); 2003 (XI) 2/83–92.
ERŐS FERENC: Az irodalom kultusza a pszichoanalízisben; 2009 (XVII) 3/89–96. pdf
EVDOKIMOV, PAUL: Rubljov Szentháromság-ikonja; 1996 (IV) 4/89-96.
FABINY TAMÁS: „A csendnek csönd az ára”; 2019 (XXVII) 4/145–147.
FABINY TIBOR: A kritikaelmélet univerzuma (Tóth Sára: A képzelet másik oldala); 2013 (XXI) 1/109-113.
FARKAS RENÁTA: Keretbe foglalt emberség (Osztás 10x10); 2016 (XXIV) 2/81–83.
FÁY MIKLÓS: Valaki üzen; 1994 (II) 4/113-115.
FÁY MIKLÓS: Miles Davis, film, video; 1993 (I) 1/96-99.
„Felmérhetetlenül tágas földrajzi és szellemi tér” (Fritz Mierauval Adalbert Reif beszélget Florenszkijről és az orosz vallásfilozófiáról); 2006 (XIV)  4/119–123.
FOGARASI GYÖRGY: Metropolisz/nekropolisz: Baudelaire Párizsa, Benjamin passzázsai; 2004 (XII) 2/52–56.
FONTAINE, GEISHA: Az idő fogalma a kortárs táncművészetben – különös tekintettel Trisha Brown, Hideyuki Yano és Pina Bausch alkotásaira; 2003 (XI) 2/77–82.
FORGÁCH ANDRÁS: A kamasz Kleist (Az első levél); 2001 (IX) 2/76-81.
FRAZON ZSÓFIA: A talaj a gyűjtők kincsestára (A Pannonhalmi Főapátság Ásványtár-kiállítása); 2023 (XXXI) 2/117–118.
GÁCS ANNA: Irodalom, kezdőknek vagy haladóknak? (Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ); 1995 (III) 2/95-107.
GÁCS ANNA: "És állok egy ablakba Budapesten" (Ottlik Géza: Buda); 1993 (I) 3/105-110.
GADAMER, HANS GEORG: A vers parúziája (Mitopoétikus átfordítás Rilke Duinói elégiáiban); 1995 (III) 4/108-122.
GADAMER, HANS-GEORG: Értelem és az értelem elrejtése Paul Celan költészetében; 1993 (I) 1/69-76.
GÁLLA EDIT: A szabadulóművész (Kántor Péter: Köztünk maradjon); 2013 (XXI) 1/114-117.
GÉCZI JÁNOS: Értékfestés (Segédkérdések Tolnay Imre tihanyi kiállítása kapcsán); 2023 (XXXI) 4/127–129.
GÉHER ISTVÁN: Ama kései (Pilinszky János verséről); 1993 (I) 1/77-81.
GELENCSÉR GÁBOR: A bomlás virágai (Michale Haneke: Szerelem); 2013 (XXI) 1/122-127.
GELENCSÉR GÁBOR: A film gondolata (A késői Godard); 2012 (XX) 3/68–80.
GELENCSÉR GÁBOR: A film városa, a város filmje; 2004 (XII) 2/57–64.
GELENCSÉR GÁBOR: Átmeneti idők (Huszárik Szindbádja); 2000 (VIII) 2/84–94.
GELENCSÉR GÁBOR: Áttetsző (film)történet (Bódy, Erdély, Jeles és a "filmes transzparencia"); 2001 (IX) 2/109-124.
GELENCSÉR GÁBOR: Családban marad (Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál); 2017 (XXV) 1/111–115.
GELENCSÉR GÁBOR: Filmsziget (Szemző Tibor képzenéi) 2/64–78.
GELENCSÉR GÁBOR: Harminc év múlva (Ingmar Bergman: Sarabande); 2004 (XII) 4/111–116.
GELENCSÉR GÁBOR: Ki békül? (Erhardt Miklós: „…hogy már nem leszek az, aki szerettem volna lenni”); 2020 (XXVIII) 4/134–138.
GELENCSÉR GÁBOR: Most már tudom, amit egy angyal sem tud (Wenders Berlin-filmjei); 1995 (III) 4/78-82.
GELENCSÉR GÁBOR: Nyolc (és fél) boldogság (Fellini spirituális trilógiája); 1994 (II) 1/98-101.
GELENCSÉR GÁBOR: Példabeszédek kora (Filmes parabolák); 1998 (VI) 1/91-97.
GELENCSÉR GÁBOR: Róma vagyok (Fellini városa); 1996 (IV) 2/80-84.
GELENCSÉR GÁBOR: Szélmalomharc (Jean-Luc Godard: Németország kilenc /új/ nulla); 1993 (I) 1/92-95.
GELENCSÉR GÁBOR: Tértudat (A Jancsó-filmek térszemlélete); 2002 (X) 2/103-108.
GERGELY ÁGNES: Tóth Eszter (1920-2001); 2001 (IX) 4/68-69.
GÉRECZ IMRE: „...övé legyen minden hatalom, gazdagság, bölcsesség...” (Gerd Theißen: A Jézus-mozgalom); 2008 (XVI) 1/132-138. pdf
GERŐFINÉ DR. BREBOVSZKY ÉVA: Kettős tükör fordítva (Richard B. Hays: Visszafelé olvasás); 2020 (XXVIII) 2/115-116.
GIACCO, GRAZIA: Salvatore Sciarrino és a figura fogalma; 2007 (XV) 1/102–106.
GIACOMETTI, ALBERTO: A valóság megváltozása; 2004 (XII) 2/73–76.
GORÁCZ ANIKÓ: Családrajz (A román új hullám filmjeiről); 2010 (XVIII) 4/92–98.
GÖRFÖL TIBOR: A szeretet kiapadhatatlan újdonsága (Iris Murdoch: A jó uralma); 2022 (XXX) 1/106–108.
GYÖKÖS ELEONÓRA: Képlékeny határok (Határtalan nők); 2008 (XVI) 2/132-135. pdf
GYÖNGYÖSSY MÁRTON: Az isztambuli Zeyrek Kilise Camii (Konstantinápoly egykori főmonostora és temploma); 2004 (XII) 2/65–72.
GYÖNGYÖSSY MÁRTON: Pápalátogatás emlékezete (Soltész Ferenc Gábor: II. János Pál pápa magyarországi látogatásainak érmei és plakettjei); 2012 (XX) 3/88-90. pdf
GYÖRGY PÉTER: Kibékülés – egy tematikus kiállítás átváltozása; 2018 (XXVI) 3/110–114.
GYÖRGY PÉTER: (Sarah Kofman, 1934­­­–1994); 2010 (XVIII) 3/87–96.
GYŐRFFY IVÁN: "Az emberek fegyvertelenül ébrednek" (Emir Kusturica vidám barakkja); 2002 (X) 1/88-91.
GYŐRFFY IVÁN: Ellentétek vonzása (Otar Joszeliani bölcs bolondjai); 2005 (XIII) 3/97–104.
GYŐRFFY IVÁN: Halak a hálóban (Szellemi útkeresések Maár Gyula Töredék című filmjében); 2008 (XVI) 1/144-148. pdf
GYŐRFFY IVÁN: Határforgalom (Abbas Kiarostami hétköznapi poézise); 2004 (XII) 3/107–113.
HADOT, PIERRE: Megjegyzések az „önkultúra” fogalmához; 2007 (XV)  2/95–102.
HAFNER ZOLTÁN: "Irodalmilag talán a legigénytelenebbnek tűnik" (Pilinszky KZ-oratóriumáról); 1996 (IV) 1/100-106.
HAJDU PÉTER: Szivárvány; 2003 (XI) 4/94–107.
HALÁSZ PÉTER: Erőgyűjtés a hiányból (Kósa György és a Biblia); 1997 (V) 4/98-104.
HALBREICH, HARRY: „Nem lesz többé idő” (Olivier Messiaen: Kvartett az Idő végezetére); 2000 (VIII) 2/95–100.
HAMMERSTEIN, REINHOLD: Invokáció – isteni szózat – orákulum (A Csodálatos helyrajza Rameau színpadi műveiben); 1999 (VII) 4/120-131.
HARDY JÚLIA: Hiba a túlvállalásban (Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat); 2021 (XXIX) 3/121–125.
HARTMANN GERGELY: A látszat egysége, az egységesség látszata (És merre tovább?) (A Mindenség modellje); 2009 (XVII) 2/124-130. pdf
HARTMANN GERGELY: Szalonetika (Gondolatok a Műcsarnokban szervezett II. Nemzeti Építészeti Szalon kapcsán); 2020 (XXVIII) 1/114-116.
HAVASI ÁGNES: Miskin herceg alakjának archetípusai; 1998 (VI) 2/89-102.
HERPAI GERGELY: Illúzió mindenek felett; 2007 (XV) 3/80–85.
HIDAS ZOLTÁN: A hit szociológiailag tájékozott modellje (Hans Joas: A hit választása); 2015 (XXIII) 1/113–117.
HIDAS ZOLTÁN: Egy „művelt polgár” halálára (Miszoglád Gábor búcsúztatása); 2010 (XVIII) 3/122-125. pdf
HIRSCH TIBOR: Új nevetés (Jacques Tati filmhumora); 2007 (XV) 4/78–88.
HIRSCH TIBOR: Terülj-terülj vászon (Kulinaritás és mozgókép); 2012 (XX) 1/80–90.
„…hol világra segítették, hol meggyilkolták…” (Salvatore Sciarrino zeneszerzővel Veres Bálint beszélgetett a 2006-os Arcus Temporum Művészeti Fesztiválon); 2007 (XV) 1/94–101.
HONTI MÁRIA: Tanúság (Arcképvázlat egy vers nyomán); 2000 (VIII) 1/75–89.
HORKAY HÖRCHER FERENC: Pierre Hadot gyakorlati filozófiája (Pierre Hadot: A lélek iskolája); 2010 (XVIII) 4/111-117. pdf
HORTOBÁGYI T. CIRILL: Pannonhalmi Gyermekjogi Szimpózium; 2019 (XXVII) 4/144–145.
HORTOBÁGYI T. CIRILL: Új alapítás vagy újraalapítás?; 2019 (XXVII) 3/121–123.
HORVÁTH ÁGNES: Nem én vagyok, akiből a szó árad (Samuel Beckett: Not I - Nem én - Pas moi); 2009 (XVII) 2/133-135. pdf
HORVÁTH CSABA: A véletlenről és a szükségszerűről avagy találkozás és vendégség Mozart Don Giovannijában; 1996 (IV) 4/106-112.
HORVÁTH LÍVIA: Az ezernyi szálból szőtt szövet (Hermann Hesse: A pusztai farkas); 1998 (VI) 4/110-122.
HUDI LÁSZLÓ: A bálvány ledöntése (Romeo Catellucci: Az arc fogalma Isten fiában); 2012 (XX) 3/84-87. pdf
HUHÁK HELÉNA: Egy napló „megszólaltatásának” akkordjai (Csillaggal nem jó járni most); 2016 (XXIV) 4/108–111.
Időrengés (Dukay Barnabás zeneszerzővel Dolinszky Miklós beszélget); 2003 (XI) 4/84–93.
IGNÁCZ ÁDÁM: A belbecs marad (Koncertfilmek Dietrich Fischer-Dieskauról); 2013 (XXI) 3/135-136. pdf
IGNÁCZ ÁDÁM: A halál dalai és táncai (Krausz Adrienne: The Twilight of Liszt); 2011 (XIX) 2/109-111. pdf
IGNÁCZ ÁDÁM: „Ez a tánc lesz a végső...” (Szkrjabin és a tánc); 2011 (XIX)  3/105–115. pdf
IGNÁCZ ÁDÁM: Katonadolog (Bernd Alois Zimmermann: Die Soldaten); 2012 (XX) 1/112-115. pdf
INNERHOFER, Roland: Az egzakt élet (A tudomány mint téma és módszer Robert Musilnál); 2001 (IX) 2/63-75.
JÁSZAY TAMÁS: Élőhalott osztály (Tadeusz Słobodzianek: A mi osztályunk); 2012 (XX) 1/108-115. pdf
JÁSZAY TAMÁS: Hamlet - nekünk, rólunk (A Nemzeti Színház bemutatója); 2012 (XX) 3/81-84. pdf
JÁSZAY TAMÁS: Isteni komédia (Eszerházy Péter - Gothár Péter: Én vagyok a te); 2011 (XIX) 2/104-107. pdf
JÁSZAY TAMÁS: Lenni, enni (Bródy Sándor: A tanítónő); 2014 (XXII) 3/105-108. pdf
JÁSZAY TAMÁS: Nincsen számodra hely (Schilling Árpád/Krétakör: A harag napja); 2016 (XXIV) 1/109–112.
JÁSZAY TAMÁS: „Tökéletes a maszkja” (Klaus Mann Mephistója a Nemzeti Színházban); 2013 (XXI) 3/131-134. pdf
JUNGHEINRICH, HANS-KLAUS: Ellenpont - A világ rejtett harmóniája (Kalauz J. S. Bach Die Kunst der Fuge című művéhez a Keller Vonósnégyes előadásában); 2002 (X) 4/82-91.
KAMARÁS ISTVÁN: Asperján apokrif Jézusa (Asperján György: Jézus és Júdás aktája); 2021 (XXIX) 2/135–138.
KAMARÁS ISTVÁN: G. A. atya X-ben (Gesztesy András: Én is itt voltam); 2018 (XXVI) 2/117–120.
KAMARÁS ISTVÁN: Mozgalmi egyházaink búvópatakjai (1945-1989) (Tabajdi Gábor [szerk.]: „Illegális ifjúsági munka”); 2020 (XXVIII) 2/117.
KAMARÁS ISTVÁN: Osztálytörténelem (Gereben Ferenc: Elszálltak már, hajh, az évek… Egy pannonhalmi osztályközösség életútja 1956-tól 2021-ig); 2023 (XXXI) 1/123–127.
KAMARÁS ISTVÁN: Piknik a labirintusban (Gondolatok az irodalmi mű és befogadója kapcsolatáról); 2006 (XIV) 2/139–146.
KAPITÁNY ÁGNES-KAPITÁNY GÁBOR: A horrorfilmek népszerűségének néhány szociokulturális összetevője; 2011 (XIX) 1/82–95.
KAPLAN, EDWARD: Edmond Jabès Isten nélküli prófetizmusa; 2000 (VIII)  1/62–74.
KARSAI GYÖRGY: Akhilleusz haragja az Íliászban; 2002 (X) 1/63-87.
KARSAI GYÖRGY: Egy pásztor a thébaii palotában (Határátlépések Szophoklész Oidipusz királyában); 2012 (XX) 4/85–113. pdf
KARSAI GYÖRGY: Hogyan halt meg Iokaszté? (A Palota-Hírnök monológja Szophoklész Oidipusz király című tragédiájában) 2010 (XVIII) 1/77–94.
KARSAI GYÖRGY: Kreón, Thébai királya az Oidipusz király végén 2011 (XIX) 2/62–79.
KATONA JÚLIA: A kép mint demonstráció (Bodó Mihály: A festészet mint nyelvjáték); 2014 (XXII) 3/101-105. pdf
KELEMEN JÁNOS: Heterodoxia és ortodoxia Dante gondolkodásában; 2013 (XX) 1/84-96. pdf
KEMECSI LAJOS: „Semmit se tartson elhanyagolható csekélységnek” (Láthatatlan spektrumok); 2021 (XXIX) 3/111–115.
KETTERING, EMIL: KÖZEL (Martin Heidegger gondolkodása a „Humanizmus”-levélben); 1998 (VI) 4/92-109.
KIRÁLY EDIT: Egy ordas eszmény (Hermann Hesse: A pusztai farkas); 1993 (I) 3/100-104.
KISNÉMET FÜLÖP: Kultúránk szövetének alapszínei (Hidas Zoltán: Törékeny értelemvilágaink); 2019 (XXVII) 4/147–151.
KOCSI GYÖRGY: „Mondatott a régieknek, én pedig mondom nektek…” (Keleti tanulmányok és vallásközi párbeszéd. Írások Szécsi József tiszteletére); 2019 (XXVII) 3/126–131.
KOLOZSI LÁSZLÓ: A felégetett múlt (Az 1945 mint neo western); 2017 (XXV) 4/131–134.
KOLOZSI LÁSZLÓ: A háborúnak soha sincs vége (Kantemir Balagov: Дылда); 2023 (XXXI) 3/100–103.
KOLOZSI LÁSZLÓ: A köztes lét filmjei (Fliegauf Benedekről) 2008 (XVI) 4/75–84. pdf
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: Aura versus média (Weiss János: A modernség esztétikai programja); 2021 (XXIX) 2/128–135.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A képek sűrű valósága (Rembrandt és a holland „arany évszázad” festészete); 2015 (XXIII) 1/105–110.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A nyitott szem misztikája (Johann Baptist Metz: Memoria passionis) 2009 (XVII) 3/97–109. pdf
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A lélek csodás tárnamélye (Maurice Blanchot: Az irodalmi tér); 2006 (XIV) 4/96–109.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A sötétség fénytörései (Maurice Blanchot: A túl nem lépés); 2016 (XXIV) 2/91–98.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: Az élet mint szó és tett (Gerhard Lohfink: A názáreti Jézus); 2018 (XXVI) 4/115–120.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: Bűn és katarzis (René Girard: Látám a sátánt, mint villámlást lehullani az égből); 2014 (XXII) 3/94-101. pdf
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: „Hová repüljenek a madarak az utolsó égbolt után?” (Julia Kristeva: Önmaga tükrében idegenként); 2011 (XIX) 1/112-120. pdf
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: Korunk betegsége (Gabriel Bunge: Akédia – Evagriosz Pontikosz lelki tanítása az akédiáról); 2023 (XXXI) 2/124–127.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: Vigasztalás és irgalom (Fabiny Tamás: A kötényes Isten); 2017 (XXV) 3/112–116.
KONKOLY ÁGNES: Időutazás (Klimt rajzai az Albertina Modernben); 2022 (XXX) 3/130–133.
KOTÁNYI ATTILA: Az EIKON-katalógus bemutatójára; 2023 (XXXI) 2/122–123.
KOVÁCS ATTILA: Megfigyelő kamerák által homályosan (A felügyelet közvetítettsége) 2011 (XIX)  4/101–111. pdf
KOVÁCS BODOR SÁNDOR: Csendidő (Philip Gröning: A nagy csend) 2008 (XVI) 2/141-143. pdf
KOVÁCS GÁBOR: A bűnös város mítosza (Oswald Spengler konzervatív városkritikája); 1996 (IV) 2/85-96.
KOVÁCS IMRE: Ábrázolható-e az ábrázolhatatlan? (A boldogító Isten-látás [Visio Beatifica] egy középkori ábrázolásához); 2010 (XVIII) 4/64–69.
KOVÁCS IMRE: Facie ad faciem (Krisztus Szent Arcának jelentésváltozatai Keleten és Nyugaton); 2000 (VIII) 4/113–123.
KOVÁCS IMRE: „Manducatio per visum” (Eucharisztia és oltárkép a középkorban) 2012 (XX) 1/69–75.
KOVÁCS IMRE: Szent elragadtatás és isteni inspiráció (Liszt Szent Ferenc-recepciójáról); 2010 (XVIII) 1/95–103.
KOVÁCS NATÁLIA: Magyarul? (Tennesse Williams: Macska a forró bádogtetőn); 2015 (XXIII) 4/124–127.
KŐNIG FRIGYES: Barokk idő (kiállítás-megnyitó); 2009 (XVII) 2/135-136. pdf
KÖVESDI VERONIKA: A messiáscsinálás módszertana (A Netflix Messiás című sorozata); 2020 (XXVIII) 4/149–153.
KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: Az "eminens szöveg" fogalma Gadamernél; 2001 (IX) 4/77-100.
KURDY FEHÉR JÁNOS: Lépj közelebb! Ez a humanogram (Minyó-Szert Károly Páros című sorozatáról); 2022 (XXX) 2/108–110.
KURDY FEHÉR JÁNOS: 20. századi szimultán játékok (Milorad Krstiæ: Das Anatomische Theater); 2007 (XV) 4/68–77.
KUTASY MERCÉDESZ: A megváltozott táj (Tóth Sára: Minden itt van); 2021 (XXIX) 4/104–106.
LAKI PÉTER: Útkereső zeneszerzők (Dalos Anna: Ajtón lakattal); 2020 (XXVIII) 4/142–146.
LÉVINAS, EMMANUEL: Simone Weil szembenállása a Bibliával; 2001 (IX) 1/108-115.
LEVKO ESZTELLA: Hiányával gyakran találom szembe magam (Povedák István: Színvak könyv); 2021 (XXIX) 1/126–128.
LOHFINK, NORBERT: A hit és a forma (Beszélgetés Peter Handke újabb írásaival); 1994 (II) 3/61-70.
LŐRINSZKY ILDIKÓ: A Flaubert-sivatag; 1999 (VII) 3/92-106.
LUST IVÁN: Vágy és szöveg (Bókay Antal - Erős ferenc szerk.: Pszichoanalízis és irodalomtudomány); 1999 (VII) 3/114-121. pdf
MADAS EDIT: In natale Sancti Patris nostri Benedicti (A Biblia scripta - Az írás a középkorban című kiállítás megnyitójára); 2010 (XVIII) 2/99-101. pdf
MAJOROS NÓRA: Jézuska és a tízemeletes (Kamarás István OJD: Karácsonyi zengedelem); 2021 (XXIX) 2/138–141.
MÁRIÁSI DÓRA: Ember a magasban (Csepeli György: A hatalom anatómiája); 2013 (XXI) 3/126-127. pdf
MÁRTON LÁSZLÓ: Az iránytalan regény (Ormós Zsigmond: A banya-sziklája); 1998 (VI) 3/124-144.
MÁRTONFFY MARCELL: Európai civilizáció és katolikus hitértelmezés (Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete – A teológia útja és formái); 1994 (II) 2/107-115.
MÁRTONFFY MARCELL: Jónás hagyatékából (Babits „verstan” szava); 1995 (III) 3/98-106.
MARTOS LEVENTE BALÁZS: „Isten kéri, hogy elmeséljék.” (Horváth Imre – Thomka Beáta [szerk]: Narratívák 9. Narratív teológia); 2010 (XVIII) 3/119-122. pdf
MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS: A meglepetések spiritualitása (Martin Werlen: Fókuszban); 2016 (XXIV) 2/87–91.
MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS: Az utolsó utáni pillanat reménye (Martin Werlen: Már késő); 2019 (XXVII) 2/117–119.
MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS: Túl a szekuláris paradigmán (Grace Davie: A vallás szociológiája); 2011 (XIX) 1/107-111. pdf
MÁTHÉ ANDREA: „A Szentlélek átvonulása” (Andrea Grillo: A liturgia születése a 20. században); 2007 (XV) 3/91-93. pdf
MÁTHÉ ANDREA: Varázstárgy (A könyv csábítása); 1999 (VII) 2/97-111.
MAURON, CHARLES: Van Gogh Provence határán (Arles, 1888 februárjától októberéig); 1997 (V) 1/77-83.
MELOCCO MIKLÓS – "Mert az ember úgyis csak embert tud látni" (Melocco Miklóssal beszélget Szüts Miklós); 1998 (VI) 1/78-90.
MÉLYI JÓZSEF: Gyeprészlet, közelnézetben (Csordás Zoltán kiállítása); 2023 (XXXI) 1/106–107.
MÉLYI JÓZSEF: Hangos rondó (Nagy Csilla - Kerezsi Nemere: Rondó); 2020 (XXVIII) 1/109-110.
MÉLYI JÓZSEF: Nyitott kapu (Rendhagyó táblaavatás); 2023 (XXXI) 2/119–121.
MÉLYI JÓZSEF: Vendégségben testnél és léleknél (Meinrad Dufner pannonhalmi kiállításához); 2020 (XXVIII) 4/132.
MENNEKES, FRIEDHELM – A közösség tere mint dinamikus tér (Katharina Winnekes beszélgetése Friedhelm Mennekes jezsuita atyával); 2001 (IX) 4/70-76.
MESSIAEN, OLIVIER: A szakrális zene; 1998 (VI) 4/85-91.
MEZEI BALÁZS: Két utószó egy filozófiához (Martin Heidegger költeményei magyarul - Ferge Gábor utószavával); 1997 (V) 1/63-76.
MEZEI BALÁZS: Szkepszis és misztika (Leszek Kolakowski: Ha nincsen Isten...); 1993 (I) 2/97-103.
MIKLÓSVÖLGYI ZSOLT: „Ad imaginem Dei” (Hans Belting: A hiteles kép); 2010 (XVIII) 1/148-150. pdf
MIKLÓSVÖLGYI ZSOLT: Esztétikai kötések és oldások (Seregi Tamás: A jelen); 2017 (XXV) 2/113–117.
MIKOLA GYÖNGYI: Alakzat tört dimenzióban (Az Agyonvert csipke újraolvasása); 2004 (XII) 1/95–102.
MIKOLA GYÖNGYI: Árnyék a szív mögött (Jegyzetek Nabokov szerelem-felfogásáról és az olvasás szenvedélyéről) 2010 (XVIII) 1/104–112.
MIKOLA GYÖNGYI: Ember-alakzatok Tolnai Ottó újabb prózájában; 2006 (XIV) 3/98–102.
MIKOLA GYÖNGYI: Lázadó imakönyv (Borbély Szilárd: Halotti pompa); 2005 (XIII) 1/110–115.
MIKOLA GYÖNGYI: Regény csillagokkal (Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat); 2013 (XXI) 3/122-125. pdf
MISZOGLÁD GÁBOR: Tájkép a halálról; 1997 (V) 3/84-86.
MOLNÁR ILLÉS: A templom portalanítása (Tóth Sára: Táncol a por); 2015 (XXIII) 4/122–124.
MOLNÁR ILLÉS: Bolond bölcsesség (Gregory A. Boyd: A keresztény nemzet mítosza); 2022 (XXX) 4/112–116.
MOLNÁR ILLÉS: Metamodern kálvinizmus (Marilynne Robinson: A gondolkodás szabadsága); 2020 (XXVIII) 4/138–142.
MOLNÁR SÁRA: Az emlékezés bolondsága (Idegenség, irónia és szentség a Sorstalanságban); 2002 (X) 4/111-135.
MOLNÁR ZSUZSANNA: Múzeumon innen és túl (Ébli Gábor: Múzeumánia); 2016 (XXIV) 4/111–114.
MUKENGE, ANDRÉ KABASELE: A spirituálé: a Biblia hangosképekben (A Biblia kontextuális megközelítése a spirituálékban); 1997 (V) 1/84-95.
MURAI ANDRÁS: Akkor és ott (Megkülönböztetés és folytonosság a holokauszt és a magyar közelmúlt filmes reprezentációjában); 2005 (XIII) 2/105–116.
MURAI ANDRÁS: Távolság és képmélység (Egy beállítás képei Ingmar Bergman filmjeiben) 2008 (XVI) 1/120–125.
NACSINÁK GERGELY ANDRÁS: Könnyedén a kárhozatról (A „barbifilm" kapcsán); 2023 (XXXI) 4/132–134.
NÁDAS PÉTER: Mészöly idegen anyanyelvén (Mészöly Miklós: Családáradás); 1995 (III) 3/83-85.
NÁDASDY ÁDÁM: A nagyvonalú riválisok (Dante Paradicsomának 11-12. éneke) 2013 (XX) 1/68-71. pdf
NÁNAY BENCE: A filmnyelv visszafejlődése (Bódy Gábor filmelmélete); 1997 (V) 2/112-117.
NÉMETH MARCELL: (Pár)beszélő emlékiratok (Nádas Péter - Richard Swartz: Párbeszéd); 1993 (I) 2/91-96.
NÉMETH MARCELL: Az arc végtelensége (Emmanuel Lévinasz Totalitás és végtelen című esszéjéről); 1995 (III) 1/83-95.
NÉMETH MARCELL: Bűn: sors: esemény (Tengelyi László: A bűn mint sorsesemény); 1994 (II) 1/81-87.
NÉMETH TAMÁS: „A rózsát nem lehet elmondani senkinek” (Tompa Andrea: Omerta – Hallgatások könyve); 2018 (XXVI) 2/114–117.
NETTL, BRUNO: Mozart és a napnyugati zenekultúra az etnomuzikológiai tükrében (Esszé négy tételben); 2007 (XV) 4/89–108.
NOUZILLE, PHILIPPE: Őrültség és misztika Jean-Joseph Surin életművében; 1998 (VI) 2/68-88.
Nyitott ajtó (Beszélgetés Beat Furrer zeneszerővel); 2010 (XVIII) 4/99–102.
Nyolclábú Szövetkezet – élet a lázadás után (Veres Bálint beszélget Horváth Balázs, Dinyés Dániel, Dargay Marcell és Futó Balázs zeneszerzőkkel); 2007 (XV) 2/103–108.
OEHRING, HELMUT: A tünékeny hang; 2011 (XIX)  3/116–117. pdf
OLÁH JÁNOS: Fényszóró drágakövek (Virág és vallás. Löw Immánuel válogatott művei I.); 2019 (XXVII) 3/132–134.
ORBÁN ROLAND: Különös kegyetlenséggel elkövetett szeretetlenség (Andrej Zvjagincev: Szeretet nélkül); 2018 (XXVI) 3/124–127.
OROVA CSABA: Látogatókból lakótársak (Andrew Louth: Modern ortodox gondolkodók. A Filokáliától napjainkig); 2023 (XXXI) 1/108–110.
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA: „A lehetséges világok nem éppen legjobbikában létező ember” (Bazsányi Sándor: Nádas Péter); 2019 (XXVII) 2/121–125.
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA: „Alapvetően azt vonták kétségbe, hogy jó vagyok” (Ungváry Rudolf: Balatoni nyaraló); 2020 (XXVIII) 3/122–124.
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA: Megkövetelt titoktartás (Vida Gábor: Egy dadogás története); 2018 (XXVI) 4/120–124.
PAPP MÁTÉ: Számok és szavak (Borbély Szilárd: Nincstelenek); 2014 (XXII) 1/120-123. pdf
PAPP MÁTÉ: Szürkület, hajnal (Jász Attila: Belső angyal); 2020 (XXVIII) 1/105-107.
PERCZEL ISTVÁN: Egy könyörgés a Gulagról; 1997 (V) 3/106-109.
PERCZEL ISTVÁN: Pár bevezető szó Új Theológus Szent Simeon himnuszaihoz; 1997 (V) 2/118-120.
PERNECZKY GÉZA: Részvét (Jegyzetek egy Giacometti-kiállítás margójára); 2004 (XII) 2/77–90.
PÉTER MÁRTA: Szenvedésragok (Úton Frenák Pál művészetéhez) 2010 (XVIII) 1/121–131.
PILÁRI DARINKA: Tér-idő-mozgás (Maurizio Cattelan: All); 2012 XX 1/105-108. pdf
PINTÉR JUDIT: A képzelet tengerén (Fellini és a víz[iók]); 2010 (XVIII) 2/62–73.
PÓCSIK ANDREA: A rasszizmusnak nincs vége (Film a hamis jóemberség ártalmairól); 2023 (XXXI) 3/104–107.
PÓCSIK ANDREA: Az „ellenőrzött szabadság” színei, hangjai, ízei, illatai (Német egység a Balatonon - egy európai történet); 2010 (XVIII) 4/117-123. pdf
PROKOPP MÁRIA: Orosz ikonok, szovjet tudóssorsok (György Ruzsa: Icon Researchers and Icon Research in the Soviet Union in the First Half of the 20th Century); 2018 (XXVI) 3/114–121.
PROKSZA ÁGNES: Az (el)hallgató nyelv (Bécsi Kör: előfeltevések és konzekvenciák); 2002 (X) 3/99-117.
PROUST, MARCEL: Camille Saint-Saëns, a zongorista; 1999 (VII) 4/110-112.
RADÁK ESZTER: Arc-vonások (Francis Bacon és a Londoni Iskola portréfestészete); 2007 (XV) 3/62–69.
RADNÓTI SÁNDOR: Az ízlés kulcsa (Hume ízlésfogalmáról); 2008 (XVI) 1/106–119
Reményről és reménytelenségről, a szív hidegségéről (Takács Zsuzsával Lucie Szymanowska beszélget); 2004 (XII) 4/85–94.
RÉNYI ANDRÁS: A látható színeváltozása (További adalékok Caravaggio „naturalizmusának” képi szintaxisához); 2009 (XVII) 1/60–77. pdf
RITOÓK ZSIGMOND: Költészet és fokhagyma (Megjegyzések Horatius 3. epódosához); 2009 (XVII) 3/68–75. pdf
ROCHLICH KYRA: A jelenkori teológia válságáról (Vidrányi Katalin: Krisztológia és antropológia); 1999 (VII) 3/109-114. pdf
ROCHLITZ KYRA: A morál válságáról (Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában); 2000 (VIII) 3/101–109.
ROCHLITZ KYRA: Rejtett ösvényeken (Balassa Péter: Halálnapló); 1994 (II) 1/102-106.
ROSU KRISZTA:Tom őrnagy és a csillagok (Holdmúzeum 1969 - Művészet és világűr); 2020 (XXVIII) 1/117-121.
RUEL, BERNARD: A pannonhalmi Bazilika átalakításának terve; 2003 (XI) 2/135-138.
S. NAGY KATALIN: Ábrahám és a három angyal; 1995 (III) 4/92-101.
SÁGHY MIKLÓS: A vizuális befolyásolás hét évtizede (Plakátkiállítás Szegeden); 2017 (XXV) 3/119–122.
SALÁT GERGELY: „Ott a múltba nézesz, itt a jövőbe” (Gróf Zichy József utazásai I-II.); 2014 (XXII) 1/123-129. pdf
SCHEIN GÁBOR: A csúf anya és az antikvárius emlékezet (A történelem humanista eszménye Szerb Antal kései műveiben); 2001 (IX) 3/98-104.
SCHEIN GÁBOR: "a jelenidő vitrinében" (Pilinszky János "valóság" fogalmáról és Van Gogh-értelmezéséről); 1995 (III) 2/87-94.
SCHEIN GÁBOR: A név vándorlása (Az intertextualitás mozgásai Füst Milán korai műveiben); 2002 (X) 2/109-118.
SCHEIN GÁBOR: A Pigmalion-mítosz értelmezése Rába György korai költészetében; 1997 (V) 2/70-86.
SCHEIN GÁBOR: A vágy, hogy zeneszerzők lehessünk; 1998 (VI) 3/110-123.
SCHEIN GÁBOR: Intim, tiszta beszéd (Nádasdy Ádám: Jól látahtóan lógok itt); 2020 (XXVIII) 2/111-114.
SCHEIN GÁBOR: Kibékülés (Kiállítás Pannonhalmán); 2018 (XXVI) 2/110–113.
SCHEIN GÁBOR: Lapnyi térben (Székely Magda költészetéről); 1994 (II) 1/88-89.
SCHEIN GÁBOR: Max Brod és Franz Kafka - hosszú menet a küszöbön; 1997 (V) 4/65-81.
SCHEIN GÁBOR: S építőid mind tanítványul az Úrnak... (Franz Rosenzweig: Nem hang és füst); 1995 (III) 3/93-97.
SCHEIN GÁBOR: Traditio – folytatás és árulás (Balassa Péter Gadamer-olvasatáról); 2004 (XII) 2/91–99.
SCHMAL ALEXANDRA: Hallhatóvá tett hangok (Kunt Gergely: Kipontozva…); 2020 (XXVIII) 3/117–122.
SCHMAL DÁNIEL: Kiket legjobb lett volna sohse látnotok (Kertész Imre: A holocaust mint kultúra); 1994 (II) 3/100-107.
SCHMAL DÁNIEL: Személy és igazság (Rochlitz Kyra: Válaszúton); 2007 (XV) 3/93-99. pdf
SCHMAL DÁNIEL: Üres tükör (Maria Ressa: Így szállja szembe a diktátoroddal: harcban a jövőnkért – Amal Clooney előszavával); 2023 (XXXI) 1/114–118.
SCHMAL RÓZA: Közös ház elfogyott tájjal (Bukta Imre kiállítása a Műcsarnokban); 2013 (XXI) 1/118-120.
SCHMAL RÓZA: Minden erdő minden fája (Az élők és a holtak archívuma) 2008 (XVI) 2/137-141. pdf
SCHMAL RÓZA: Ottlik labirintusai 2009; (XVII) 2/90–99.
SCHMAL RÓZA: Város fentről és lentről (Marc Augé három könyve); 2013 (XXI) 4/95-103. pdf
SCHRADER, PAUL: A személyiségen túl (Ozu és a zen kultúra); 1995 (III) 2/108-114.
SCHRADER, PAUL: Bresson és a skolasztikus hagyomány; 1994 (II) 4/102-110.
SELYEM ZSUZSA: Az és angyala (Esterházy Péter: Hrabal könyve - Harmadik fejezet); 1997 (V) 4/82-97.
SELYEM ZSUZSA: Bolondka (A töredék Esterházy Péter Fuharosok című művében); 1998 (VI) 2/103-112.
SELYEM ZSUZSA: Csütörtök, péntek (Esterházy Péter: Javított kiadás); 2002 (X) 4/92-110.
SELYEM ZSUZSA: Egy egyenlet, két ismeretlennel (A lehetőség írása Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regényében); 2000 (VIII) 3/85–100.
SELYEM ZSUZSA: Irodalom és irodalom - a mellérendelés etikája (Kertész Imre: Jegyzőkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom); 2001 (IX) 3/75-97.
SELYEM ZSUZSA: Nem-jel, nem-tudás, nem-idő (A bibliai Jónás könyvének és Babits Mihály Jónás könyvének apofatikus hermeneutikai megközelítése); 2000 (VIII) 1/90–100.
SIMEON – ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130.
„Sohasem kell messzebbre menned a túlmesszinél” (Beszélgetés Bent Sørensen zeneszerzővel); 2008 (XVI) 4/100–105. pdf
Spirituális kontextusok (Kovács Sándor beszélgetése Molnár Szabolccsal az Arcus Temporum XII – Pannonhalmi Művészeti Fesztiválról); 2016 (XXIV) 3/120–123.
STÖCKERT DÁVID: Minden napra egy legenda (Jacques Le Goff: Középkori hősök és csodák); 2013 (XXI) 3/126-127. pdf
STŐHR LÓRÁNT: Szabadságszűke (Mundruczó Kornél melodrámái); 2010 (XVIII) 1/132–144.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Az ellenpont születése (Zeneelméleti jegyzetek Hans Kayser püthagoreizmusához és Tábor Béla dialektika jellemzéséhez); 2005 (XIII) 4/90–109.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Zene és megszólítás (I. rész: A kérdések); 2006 (XIV) 1/86–105.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Zene és megszólítás (II. rész: A válaszok); 2006 (XIV) 2/126–138.
SZABÓ GÁBOR: Az „itt" metafizikája (Craig Callender: What makes time special?); 2023 (XXXI) 1/119–122.
SZABÓ MARCELL: A könnyűség súlyos következményei (Szüts Miklós: 20 év - 16 kép); 2010 (XVIII) 2/105-107. pdf
SZABÓ MARCELL: Fajon túl, történelmen innen (Célestin Monga: Nihilisme et négritude); 2009 (XVII) 2/118-124. pdf
SZAKÁCS BÉLA ZSOLT: Szent Benedek és a bencés spiritualitás (Megnyitó beszéd a pannonhalmi kiállításon); 2015 (XXIII) 2/106–109.
SZALAY DÉNES: A vadon szavai (Peter Wohlleben: A fák titkos élete); 2019 (XXVII) 2/114–117.
SZALAY MÁTYÁS: Laberintos verbales (Labirintus és Kereszt Borges elbeszéléseiben) 2009 (XVII) 2/77–89.
SZAMUELY TAMÁS: A tegnap visszaadása (Két kortárs olasz műről); 1999 (VII) 4/113-119.
SZARKA ZOLTÁN: „Az fáj, ha nem beszélhetek” (Néhány gondolat Zoltán Gábor Orgia című regényéről); 2017 (XXV) 3/109–112.
SZAVENKO, SZVETLANA: Miért ne volna keserű az én lelkem? (Rituális siralomjáték a moszkvai Drámaművészet Iskolájában); 1999 (VII) 1/89-92.
SZAVENKO, SZVETLANA: Valentyin Szilvesztrov lírai univerzuma; 2007 (XV) 2/79–94.
SZÉNÁSI ZOLTÁN: Vallomás és szerep (Szalagyi Csilla Takács Zsuzsa költészete című könyvéről); 2022 (XXX) 4/116–122.
SZENT SIMEON – ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130. 
SZŰCS TERÉZIA: Kovakő és levegő nyelve (Oszip Mandelstam költészetéről); 1999 (VII) 2/112-125.
SZŰCS TERÉZIA: Mi és a Nap (Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton - Martin Buber: Én és Te); 1996 (IV) 3/107-115.
SZŰCS TERÉZIA: Mit tegyünk - egy emberrel (A naplóíró Tolsztoj); 1997 (V) 1/54-62.
SZŰCS TERÉZIA: Perspektívák, metszéspontok (Joszif Brodszkij olvasásához); 1997 (V) 3/96-105.
SZŰCS TERI: A művészet „blaszfém” nyelve és a teológia lehetőségei (Paul Celan: Tenebrae); 2008 (XVI) 3/106–123. pdf
SZŰCS TERI: Hermész, barátunk (Néhány gondolat B. Gáspár Judit És mégis című kötetéhez); 2015 (XXIII) 1/111–113.
SZÜTS MIKLÓS: A léc az égben... („...mit tesz a fény...”); 2013 (XXI) 1/121-122.
TABAJDI GÁBOR: A bomlasztás eszköze (Petrás Éva: Álarcok mögött. Nagy Töhötöm életei); 2020 (XXVIII) 1/101-104.
TAKÁCS IMRE: Mű és személyiség a 13. században (Uros pannonhalmi apát művészetpártolásáról); 1993 (I) 4/97-106.
TAKÁCS ZSUZSA: A megfosztás rítusa; 2008 (XVI) 3/90–105. pdf

TAKÁCS ZSUZSA: A varázsló kertje; 2011 (XIX) 1/96–100.
TALLÁR FERENC: A Nagy Inkvizítor, Napóleon és a gyilkosság esztétikája; 2009 (XVII) 3/76–88. pdf
TALLIÁN TIBOR: Asszonyok, emberek, és az ember fia (Johann Sebastian Bach: Máté passió); 1995 (III) 1/96-103.
TALLIÁN TIBOR: Változatok a megtestesülésre (Schubert: Esz-dúr mise); 1993 (I) 4/73-83.
TAMÁS FERENC: A szakralitás-élmény Nemes Nagy Ágnes költészetében; 1993 (I) 4/84-96.
TAMÁS FERENC: Az a csók és ez az út fölszentelte valamivé (Az Esti Kornél harmadik fejezetéről); 1994 (II) 3/71-99.
TAMÁS FERENC: Nagyítás Ottlik Budájából: gondoskodás; 1996 (IV) 2/97-121.
TARKOVSZKIJ, ANDREJ: Megcsillan-e még valami fény a kút mélyén?; 2003 (XI) 1/96–100.
TATAI ERZSÉBET: Zászlásó (Baglyas Erika Indigó kedv című kiállításáról); 2014 (XXII) 2/124-128. pdf
TERDIK SZILVESZTER: A Legszentebb Istenszülő Elszenderülésének ikonja; 1995 (III) 1/104-117.
TERDIK SZILVESZTER: A templom művészete vagy a művészet temploma (Az 1908-as egyházművészeti kiállítás és recepciója); 2004 (XII) 4/95–110.
TERDIK SZILVESZTER: Bronzikonok reneszánsza (Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat); 2010 (XVIII) 2/101-103. pdf
TERDIK SZILVESZTER: "Unus Dominus, una fides, unum baptisma" (A velencei keresztelőkápolnáról); 2002 (X) 2/119-134.
TÉRFY ANDRÁS: A félkegyelmű alászállása; 2012 (XX) 3/45–59.
THOMKA BEÁTA: A tűnődő megértés formái; 1995 (III) 3/86-92.
THOMKA BEÁTA: Mészöly Miklós (1921-2001); 2001 (IX) 3/73-74.
TILLMANN J. A.: „A filozófia első és legfontosabb toposza” (William B. Irvine: Útmutató a jó élethez); 2022 (XXX) 3/128–130.
TILLMANN J. A.: A világ, ahogy van. És aminek látszik (Gerhes Gábor: Atlas); 2022 (XXX) 1/113–114.
TILLMANN J. A.: Ahol szimbólumok vigasztalják a szellemet (Schmal Károly képei); 1993 (I) 1/89-91.
TILLMAN, J. A.: Az utolsó vacsora után (Botond installációja a MODEM-ben); 2012 (XX) 1/76–79.
TILLMANN J. A.: Figyelmen kívül hagyva a világot (Michel Serres Természeti szerződéséről); 2022 (XXX) 2/113–115.
TILLMANN J. A.: Helyettes észlelő (A médium metafizikája); 2003 (XI) 3/90–96.
TILLMANN J. A : Horizontok hívása (Csordás Zoltán képeihez); 2019 (XXVII) 4/154–156.
TILLMANN J. A.: „Létfontosságú a szerepünk a világ kibontakozó végzetében” (Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez); 2019 (XXVII) 1/119-122.
TILLMANN J. A.: Magasabb szinten (Kőhalmi Péter: Erdély Miklós); 2022 (XXX) 4/122–125.
TILLMANN J. A.: „Nem hiszem, hogy még egy ilyen ember van a világon” (Erdély Miklós: A kalcedoni zsinat emlékére); 1999 (VII) 1/100-105.
TILLMANN J. A.: Szenes Zsuzsa színképtartománya; 1994 (II) 4/111-112.
TILLMANN J. A. Tekintettel a tengerre (André Kertész: Martinique) 2010 (XVIII) 2/56–61.
TILLMANN J. A.: Teória-tájkép hét ülésben (Hans Ulrich Gumbrecht: Szellemtudományok – mi végre?); 2016 (XXIV) 3/110–113.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: Állat, ember, szolidaritás (Mészöly Miklós állatmotívumairól); 1994 (II) 4/90-97.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: Tökéletes visszatérés (A szív segédigéi stílusszerkezetéről); 1996 (IV) 1/113-123.
TOMPA ANDREA: Az ember, aki lemondott a csendről, hogy visszataláljon hozzá (Csend-kiállítás Pannonhalmán); 2019 (XXVII) 1/117-119.
TOMPA ANDREA: Hogy állsz Jézussal, Per Olov? (Per Olov Enquist: Példázatok könyve – Szerelmes regény); 2018 (XXVI) 3/121–124.
TÓTA PÉTER BENEDEK: Hasadó hősök közös nevezője Beckett (Egy töredékes vázlat kezdeti tudósítása); 2006 (XIV)  3/74–86.
TÓTH ÁKOS: A magányos utazótárs (In memoriam El Kazovszkij); 2008 (XVI) 3/124–128. pdf
TÓTH JÓZSEF: Érintés, csóka, fuvola, cold song (Farkas Péter: Johanna); 2011 (XIX) 2/107-109. pdf
TÓTH SÁRA: "Nem a mi szavunk, de a miénk is" (Northrop Frye bibliai hermeneutikája); 2001 (IX) 2/82-98.
TÓTH SÁRA: A világ botrányát felvéve (A botrány Kertész Imre prózájában); 2006 (XIV)  4/110–118.
TÓTH-BARBALICS ISTVÁN: A világ útvesztője meg a szív paradicsoma (Egy mai krónikáról); 1998 (VI) 1/98-106.
TÖRÖK ANDRÁS: A képkivágaton túl (Osztás 10x10); 2016 (XXIV) 1/107–109.
TURÁNYI GÁBOR: Múltra építő előrelátás (Kortárs építészet Pannonhalmán); 2011 (XIX) 1/120-121. pdf
TVERDOTA GÁBOR: Kifeszülő idő (Jean-Louis Chrétien: A felejthetetlen és a nem-remélt); 2011 (XIX) 2/96-104. pdf
ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130.
V. GILBERT EDIT: A Nagy Projekt (Kamarás István: Jézus-projektum); 2008. (XVI) 1/140-144. pdf
VAJDA KÁROLY: Vers, ima, közelítő beszéd (Értelmezési kísérlet Celan Tenebrae című verséhez); 2003 (XI) 1/78–95.
VARGA BALÁZS: Megosztom veled az ürességet (Derek Jarman: A kert); 1995 (III) 2/80-86.
VARGA MÁTYÁS: A határok elvesztése (Portré és modern identitás); 2013 (XXI) 4/103-107. pdf
VARGA MÁTYÁS: Az idő tere (Kicsiny Balázs: Az óra körbejár); 2007 (XV) 3/100-102. pdf
VARGA MÁTYÁS: Át-térések (Schmal Károly újabb képeiről); 1999 (VII) 3/107-109. pdf
VARGA MÁTYÁS: Hányféle boldogság? (Takács Zsuzsa: A test imádása - India); 2011 (XIX) 1/101-106. pdf
VARGA MÁTYÁS: Megtört test és kiontott vér (Robert Bresson Lancelot, a Tó lovagja című filmjének teológiai kérdésfelvetései); 2008 (XVI)  4/67–74. pdf
VARGA MÁTYÁS: Hogy az ióta el ne vesszen (Lovas Ilona installációja Pannonhalmán); 2000 (VIII) 3/110–115.
VARGA MÁTYÁS: Időtlenség a mulandóságban (Nemes Nagy Ágnes költészetének ismeretelméleti problémafölvetéséről); 1996 (IV) 3/92-106.
VARGA MÁTYÁS: Tudás, vágy (Villányi László: Mondja édesanyám); 2010 (XVIII) 1/149-150. pdf
VARGA ZOLTÁN: Robottest és emberlélek (A populáris film variációi az ember/gép problematikára); 2006 (XIV) 2/115–125.
VÁRI GYÖRGY: A sírásó nagymonológja (Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért); 2002 (X) 4/136-144.
VARSÁNYI BENEDEK: Nemzeti függetlenség, európai haladás és kereszténység (Kukorelli István: Három István, három nemzeti ünnep, három példakép); 2022 (XXX) 2/111–112.
VÁRSZEGI ASZTRIK: A szellem kisugárzása (35 éve a Vigilia élén - Lukács László)2020 (XXVIII) 1/100.
VASS NORBERT: Miért vegyünk levegőt? (Niklaus Brantschen: Csendforrás – Egy jezsuita szerzetes és zen mester tapasztalatai); 2021 (XXIX) 1/128–130.
VERBA ANDREA: Csend-élet (Giorgio Morandi képei); 1994 (II) 3/108-110.
VERBA ANDREA: Érezni és/vagy látni (Krajcsovics Éva, Várhelyi Tímea és Kohán Ferenc kiállítása); 2008 (XVI) 2/135-137. pdf
VERES BÁLINT: „Aztán szóljatok, ha térképre lenne szükségetek!” (Olvasatok Kapitány Gábor Mozart d-moll zongoraverseny című könyvéhez); 2018 (XXVI) 1/120–124.
VERES BÁLINT: "Minden, csak nem romantikus" (Liszt Ferenc kései műveinek és Arany János balladáinak rokonságáról); 2001 (IX) 2/99-108.
VERES BÁLINT: “Látom, vakon” (A képiség problematikája Giya Kancheli művészetében); 2003 (XI) 3/80–89.
VERES BÁLINT: A koporsó teste – a test koporsója (Archaizmus és ál-archaizmus Gémesi Géza kompozícióiban); 2006 (XIV) 1/71–85.
VERES BÁLINT: A Kurtág-enciklopédia; 2002 (X) 2/85-102.
VERES BÁLINT: Az amnézia szótára (A Csendes Dalok Valentyin Szilvesztrov életművének fordulópontján); 2005 (XIII) 2/117–128.
VERES BÁLINT: Élet(út)mű (Dukay Barnabás művészete és a zene jankélévitchi etikája); 2008 (XVI) 4/85–99. pdf
VERES BÁLINT: Emancipáció, passió, kórtörténet (A brácsa mint a klasszikus európai zene hősi halottja); 2006 (XIV) 3/103–127.
VERES BÁLINT: Erik Satie, a feltaláló 2010 (XVIII) 4/70–82.
VERES BÁLINT: Időívek – bevezetés egy iniciáléba (Csapó Gyula: A Nagy Iniciálé); 2005 (XIII) 3/111–121.
VERES BÁLINT: Luigi Nono – a megbénult követ; 2004 (XII) 3/114–133.
VERES MÁTÉ: Az égi és a földi hatalomról (Geréby György: Isten és Birodalom); 2010 (XVIII) 2/94-98. pdf
VIDOVSZKY LÁSZLÓ: Messiaen tanítása; 1999 (VII) 1/93-99.
VIKÁR GYÖRGY: Freudot tanulmányozva a hit megújulásáért (Nyíri Tamás: Mélylélektan és ateizmus – Sigmund Freud kultúraelmélete); 1994 (II) 2/84-89.
VILLÁNYI DÁNIEL: Engedjétek hozzám (Anne Fontaine: Ártatlanok); 2018 (XXVI) 2/120–123.
VINCZE TERÉZ: Közelkép a Közel-Keletről (Dokumentum, fikció és önreflexió a kortárs iráni filmben) 2009 (XVII) 4/97–110. pdf
VINCZE TERÉZ: Világok határán, belső utakon (Szemző Tibor: Az élet vendége – Csoma legendárium; Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél); 2006 (XIV) 4/91–95.
VIOLA SZANDRA: Az eredendő város (Bloom! Társulat: City); 2010 (XVIII) 4/123-124. pdf
VIOLA SZANDRA: Valóságteremtő illúziók (A Cresendo Társulat Yeats Triptichon című előadásáról); 2010 (XVIII) 2/103-105. pdf
VIRÁGVÖLGYI ISTVÁN: Gimnázium 80 (Fotóprojekt a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban); 2020 (XXVIII) 4/133.
VISKY ANDRÁS: A boldog játékos (Életforma és műforma: a könyv mint exercitia spiritualia); 2005 (XIII) 4/110–117.
VISKY ANDRÁS: A könyv Prosperója; 1999 (VII) 2/89-96.
VISKY ANDRÁS: Sokféle fény (A fragmentum [szakrális fotográfia] című kiállítás megnyitója)2020 (XXVIII) 1/111-113.
VLADÁR GÁBOR: Exegetikai tájékozódási pontok (Simon T. László: A kezdetek varázsa és lendülete); 2013 (XXI) 3/130-134. pdf
VLADÁR GÁBOR: Újabb perspektíva (Simon T. László: Nem csak Isten evangéliumát); 2010 (XVIII) 1/145-147. pdf
WEHNER TIBOR: A megrekedt és a tovább pergő idő (Nagy Gábor kiállítása); 2023 (XXXI) 1/111–113.
WEIL, SIMONE: Kereszténység előtti sejtelmek kommentárjai (részletek); 2001 (IX) 1/101-107.
WINKLER NÓRA: Egy közös ház (Időszaki fotókiállítás Pannonhalmán); 2017 (XXV) 2/121–123.
ZALÁN VINCE: Nem történik, mégis történik (Chantal Akermanról); 2012 (XX) 4/114–126. pdf
ZALATNAI KATALIN: Hangok angyali követe (Fischer Annie Beethovent játszik); 1998 (VI) 3/145-151.
ZÁSZKALICZKY ANNA ESZTER: Ki rejtőzik a maszk mögött? (Önarckép álarcokban – Arany János emlékkiállítás); 2019 (XXVII) 2/119–121.
ZEMLÉNYI-KOVÁCS BARNABÁS: Avantgárd alulnézetből (Párhuzamos különidők, párhuzamos kiállítások); 2019 (XXVII) 1/122-127.
ZEMLÉNYI-KOVÁCS BARNABÁS: Önarckép és corpus (Jovánovics György: Egy önéletrajz); 2016 (XXIV) 2/83–87.
Zene ez egyáltalán? (Morton Feldman zeneszerzővel beszélget Walter Zimmermann); 2009 (XVII) 3/110–119. pdf
ZWICKL ANDRÁS: Imitatio Christi; 1993 (I) 1/82-88.

A *-gal jelölt mezõk kitöltése kötelezõ!

2024. phszemle.hu Minden jog fenntartva!