Művekről repertóriuma (1993-2014)

A csend struktúrája(Valentyin Szilvesztrov zeneszerzõvel Varga Mátyás beszélgetett a 2006-os Arcus Temporum Mûvészeti Fesztiválon) 2008 (XVI) 1/126–131.
„…hol világra segítették, hol meggyilkolták…” (Salvatore Sciarrino zeneszerzõvel Veres Bálint beszélgetett a 2006-os Arcus Temporum Mûvészeti Fesztiválon); 2007 (XV) 1/94–101.
„A szakadék szélén” (SZOFIA GUBAJDULINÁVAL KOZMA ANDRÁS BESZÉLGET); 2005 (XIII) 2/129–131.
Amikor csend van (Beszélgetés Giya Kancheli zeneszerzõvel) 2009 (XVII) 4/111–113.
„Felmérhetetlenül tágas földrajzi és szellemi tér” (Fritz Mierauval Adalbert Reif beszélget Florenszkijrõl és az orosz vallásfilozófiáról); 2006 (XIV)  4/119–123.
A szavak nevében beszélni (EdmondJabès-szel beszélget Philippe De Saint Cheron) 2011 (XIX)  3/96–104.
AKATHISZTOSZ az elhunytak nyugodalmáért; 1997 (V) 3/110-119.
Állandóan van valami dolgom (Szüts Miklóssal Bencze Mariann beszélget); 2005 (XIII) 3/122–129.
Az igazi nevem nem ismerem (Borbély Szilárddal Lucie Szymanowská és Kiss Szemán Róbert beszélget); 2005 (XIII) 1/101–109.
BACSÓ BÉLA: A de-szituáló szó (Hans Lipps hermeneutikai logikája); 2002 (X) 3/89-98.
BACSÓ BÉLA: Portré és utánzás 2011 (XIX)  2/80–95.
BAKOS PÉTER: A torcellói Santa Maria Assunta Székesegyház Utolsó ítélet-mozaikciklusa; 2003 (XI) 3/67–79.
BALASSA PÉTER: Isten embere - hívás és kihívás drámájában (Török Endre: Szemfényvesztések kora); 1993 (I) 4/107-110.
BALASSA PÉTER: Miért a zsoltár? (Az Árvácska újraolvasásához); 2000 (VIII) 4/104–112.
BALASSA PÉTER: Nádas Péter az égi és a földi szerelemrõl; 1996 (IV) 3/116-127.
BALOGH TAMÁS: Hadewijch: A tökéletesek lajstroma; 1995 (III) 2/120-124.
BÁN ZSÓFIA: Charles és Piroska, és a növekvõ sivatag (Dickens gyermekábrázolása); 1997 (V) 4/54-64.
BARABÁS JUDIT: A királyfi átváltozásai; 1994 (II) 2/99-106.
BARABÁS JUDIT: A tûz és a fa (Tar Sándorról); 1994 (II) 4/98-101.
BARTAL MÁRIA: “Szeráfok és griffek helyén” (Székely Magda költészetérõl); 2000 (VIII) 1/101–119.
BARTÓK IMRE: Paul Celan és a születés nyelve  2010 (XVIII) 2/74–91.
BARTÓK IMRE: Rilke angyalai 2011 (XIX)  1/55–67.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Dmitrij Fjodorovics Karamazov, Pán MUSIALOWICZ (s hogy még kik...?) (Egy szerzõi "igazságtalanság" ürügyén); 2001 (IX) 3/105-120.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Történetek – mûfajok (A véletlen szerepe a Párhuzamos történetekmûfaji narratívájában)2010 (XVIII) 3/97–108.
BÁRÁNY ISTVÁN: Halhatatlan halandók – halandó halhatatlanok 2011 (XIX)  4/88–100.
BEKE JUDIT: A valóság megváltása? (Andy és Larry Wachowski: Mátrix I–II.); 2003 (XI) 3/97–112.
BEKE JUDIT: Sensus compassionis (Ingmar Bergman négy filmjének angyali alakjairól); 1995 (III) 4/83-91.
BENEY ZSUZSA: Idegen vagy szegény (Pilinszky János két József Attila-versérõl); 1993 (I) 3/91-99.
BENEY ZSUZSA: Misztika a szerelem nyelvén (A fordító megjegyzései Hadewijch verseirõl); 2004 (XII) 3/102–106.
BEREGI TAMÁS: Árnyékból fénybe (A vámpírfilm reneszánsza) 2011 (XIX)  1/68–81.
BEREGI TAMÁS: Gyötrelmek porondja (A szenvedés testi ábrázolása a tömegfilmekben és a videojátékokban) 2009 (XVII)1/78–93.
BEREGI TAMÁS: A sötétség ösvényein (A labirintus a filmekben és a videojátékokban) 2009 (XVII) 2/100–117.
BEREGI TAMÁS: Gyöngéd ámokfutók (Erõszak a számítógépes játékokban); 2007 (XV) 1/85–93.
BODONYI EMÕKE: „Festõ voltam és vagyok” (Gondolatok Kmetty János kései mûveirõl); 2005 (XIII) 3/105–110.
BOEHM, GOTTFRIED: Szabadulás a határoktól (Beszélhetünk-e misztikumról a képzõmûvészetben?); 2000 (VIII) 4/124–129.
BOGDÁN MELINDA: A fotografikus valóság mûvészet és tudomány között; 2007 (XV) 3/70–79.
BOGDÁN MELINDA: Saját tenger 2010 (XVIII)  2/92–93.
BOKODY PÉTER: Lévinas és a politikai; 2004 (XII) 1/71–94.
BOKODY PÉTER: Mûvészet, transzcendencia, etika; 2002 (X)  3/118-136.
BORBÉLY SZILÁRD: A kereszt kiüresítése (Pilinszky apokrif teológiájáról) 2009 (XVII) 1/51–59.
BORIÁN ELRÉD: "Idegen voltam, de be nem fogadtatok" (Gyermeksors Móricz Zsigmond Árvácska címû regényében); 1993 (I) 2/87-90.
CZIGÁNY ÁKOS: Csavar (Tarkovszkij Sztalkere a víz alatt)2010 (XVIII) 4/83–91.
CZIGÁNY ÁKOS: Idõ-idõ (Tomatsu, Sugimoto, Shibata) 2009 (XVII) 4/83–96.
CZIGÁNY ÁKOS: Mars Dombjának Hamis Dénese (Megjegyzések a név kérdése körül Pseudo-Dionysios Areopagita Isteni nevekrõl címû mûvének olvasásához); 1997 (V) 2/87-111.
CZIGÁNY ÁKOS: Oedipus sanctus (Gustav Flaubert: Irgalmas Szent Julián legendája); 1994 (II) 2/90-98.
CZIRJÁK PÁL: „Minden egyszerre van örökké” (Jeles András: József és testvérei); 2005 (XIII) 4/118–124.
CZIRJÁK PÁL: Változatok (Hõstípusok Bódy Gábor Nárcisz és Psyché címû filmjében); 2006 (XIV) 3/87–97.
CS. GYIMESI ÉVA: Lélekben itthon (Lászlóffy Aladár: Keleti reneszánsz); 1994 (II) 4/83-89.
CSANTAVÉRI JÚLIA: Elsötétülõ ég alatt (Pasolini szenvedélye) 2010 (XVIII) 1/113–120.
CSANTAVÉRI JÚLIA: Szélfútta sivatagok képei (A sivatag képe és képzete Pier Paolo Pasolini mûveiben); 1999 (VII) 3/84-91.
CSENGERY KRISTÓF: A Szabadító és az Áldozat (Két operafelvétel margójára); 1997 (V) 3/87-95.
DAHLHAUS, CARL: Értelem és értelmetlenség a zenében2010 (XVIII) 3/109–118.
Dallamok és világok (Két beszélgetés Szófia Gubajdulinával), 2005 (XIII) 4/83–89.
DELEUZE, GILLES: Miért mi, akik nem vagyunk zenészek?; 2000 (VIII) 2/80–83.
DOLINSZKY MIKLÓS: Ami adva van, és ami születik (John Cage: A csend); 1996 (IV) 4/113-117.
DOLINSZKY MIKLÓS: Kockajáték és komputer; 1998 (VI) 2/113-122.
DOLINSZKY MIKLÓS: Az alázat bátorsága (Dukay Barnabás és Gadó Gábor zenélésérõl és zenéjérõl)2008 (XVI)2/123–131.
EISEMANN GYÖRGY: [Ez a tökéletesek lajstroma...]; 1995 (III)  2/115-119.
EISEMANN GYÖRGY: Angyalok a Pilinszky-lírában; 1995 (III) 4/102-107.
EISEMANN GYÖRGY: Az emlékezés ízei (Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak mnemotechnikájáról); 1996 (IV) 4/97-105.
Emlékek a tükör túloldaláról (Frenák Pál táncos–koreográfussal Varga Mátyás beszélget); 2003 (XI) 2/83–92.
ERÕS FERENC: Az irodalom kultusza a pszichoanalízisben 2009 (XVII) 3/89–96.
EVDOKIMOV, PAUL: Rubljov Szentháromság-ikonja; 1996 (IV) 4/89-96.
FÁY MIKLÓS. Valaki üzen; 1994 (II) 4/113-115.
FÁY MIKLÓS: Miles Davis, film, video; 1993 (I) 1/96-99.
FOGARASI GYÖRGY: Metropolisz/nekropolisz: Baudelaire Párizsa, Benjamin passzázsai; 2004 (XII) 2/52–56.
FONTAINE, GEISHA: Az idõ fogalma a kortárs táncmûvészetben – különös tekintettel Trisha Brown, Hideyuki Yano és Pina Bausch alkotásaira; 2003 (XI) 2/77–82.
FORGÁCH ANDRÁS: A kamasz Kleist (Az elsõ levél); 2001 (IX) 2/76-81.
GÁCS ANNA: Irodalom, kezdõknek vagy haladóknak? (Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ); 1995 (III) 2/95-107.
GÁCS ANNA: "És állok egy ablakba Budapesten" (Ottlik Géza: Buda); 1993 (I) 3/105-110.
GADAMER, HANS GEORG: A vers parúziája (Mitopoétikus átfordítás Rilke Duinói elégiáiban); 1995 (III) 4/108-122.
GADAMER, HANS-GEORG: Értelem és az értelem elrejtése Paul Celan költészetében; 1993 (I) 1/69-76.
GÉHER ISTVÁN: Ama kései (Pilinszky János versérõl); 1993 (I) 1/77-81.
GELENCSÉR GÁBOR: A film városa, a város filmje; 2004 (XII) 2/57–64.
GELENCSÉR GÁBOR: Átmeneti idõk (Huszárik Szindbádja); 2000 (VIII) 2/84–94.
GELENCSÉR GÁBOR: Áttetszõ (film)történet (Bódy, Erdély, Jeles és a "filmes transzparencia"); 2001 (IX) 2/109-124.
GELENCSÉR GÁBOR: Filmsziget (Szemzõ Tibor képzenéi) 2/64–78.
GELENCSÉR GÁBOR: Harminc év múlva (Ingmar Bergman: Sarabande); 2004 (XII) 4/111–116.
GELENCSÉR GÁBOR: Most már tudom, amit egy angyal sem tud (Wenders Berlin-filmjei); 1995 (III) 4/78-82.
GELENCSÉR GÁBOR: Nyolc (és fél) boldogság (Fellini spirituális trilógiája); 1994 (II) 1/98-101.
GELENCSÉR GÁBOR: Példabeszédek kora (Filmes parabolák); 1998 (VI) 1/91-97.
GELENCSÉR GÁBOR: Róma vagyok (Fellini városa); 1996 (IV) 2/80-84.
GELENCSÉR GÁBOR: Szélmalomharc (Jean-Luc Godard: Németország kilenc /új/ nulla); 1993 (I) 1/92-95.
GELENCSÉR GÁBOR: Tértudat (A Jancsó-filmek térszemlélete); 2002 (X) 2/103-108.
GERGELY ÁGNES: Tóth Eszter (1920-2001); 2001 (IX) 4/68-69.
GIACCO, GRAZIA: Salvatore Sciarrino és a figura fogalma; 2007 (XV) 1/102–106.
GIACOMETTI, ALBERTO: A valóság megváltozása; 2004 (XII) 2/73–76.
GORÁCZ ANIKÓ: Családrajz(A román új hullám filmjeirõl)2010 (XVIII) 4/92–98.
GYÖNGYÖSSY MÁRTON: Az isztambuli Zeyrek Kilise Camii (Konstantinápoly egykori fõmonostora és temploma); 2004 (XII) 2/65–72.
GYÖRGY PÉTER: (Sarah Kofman, 1934­­­–1994)2010 (XVIII) 3/87–96.
GYÕRFFY IVÁN: "Az emberek fegyvertelenül ébrednek" (Emir Kusturica vidám barakkja); 2002 (X) 1/88-91.
GYÕRFFY IVÁN: Ellentétek vonzása (Otar Joszeliani bölcs bolondjai); 2005 (XIII) 3/97–104.
GYÕRFFY IVÁN: Határforgalom (Abbas Kiarostami hétköznapi poézise); 2004 (XII) 3/107–113.
HADOT, PIERRE: Megjegyzések az „önkultúra” fogalmához; 2007 (XV)  2/95–102.
HAFNER ZOLTÁN: "Irodalmilag talán a legigénytelenebbnek tûnik" (Pilinszky KZ-oratóriumáról); 1996 (IV) 1/100-106.
HAJDU PÉTER: Szivárvány; 2003 (XI) 4/94–107.
HALÁSZ PÉTER: Erõgyûjtés a hiányból (Kósa György és a Biblia); 1997 (V) 4/98-104.
HALBREICH, HARRY: „Nem lesz többé idõ” (Olivier Messiaen: Kvartett az Idõ végezetére); 2000 (VIII) 2/95–100.
HAMMERSTEIN, REINHOLD: Invokáció – isteni szózat – orákulum (A Csodálatos helyrajza Rameau színpadi mûveiben); 1999 (VII) 4/120-131.
HAVASI ÁGNES: Miskin herceg alakjának archetípusai; 1998 (VI) 2/89-102.
HERPAI GERGELY: Illúzió mindenek felett; 2007 (XV)  3/80–85.
HIRSCH TIBOR: Új nevetés (Jacques Tati filmhumora); 2007 (XV)  4/78–88.
HONTI MÁRIA: Tanúság (Arcképvázlat egy vers nyomán); 2000 (VIII) 1/75–89.
HORVÁTH CSABA: A véletlenrõl és a szükségszerûrõl avagy találkozás és vendégség Mozart Don Giovannijában; 1996 (IV) 4/106-112.
HORVÁTH LÍVIA: Az ezernyi szálból szõtt szövet (Hermann Hesse: A pusztai farkas); 1998 (VI) 4/110-122.
Idõrengés (Dukay Barnabás zeneszerzõvel Dolinszky Miklós beszélget); 2003 (XI) 4/84–93.
IGNÁCZ ÁDÁM: „Ez a tánc lesz a végsõ...” (Szkrjabin és a tánc) 2011 (XIX)  3/105–115.
INNERHOFER, Roland: Az egzakt élet (A tudomány mint téma és módszer Robert Musilnál); 2001 (IX) 2/63-75.
JUNGHEINRICH, HANS-KLAUS: Ellenpont - A világ rejtett harmóniája (Kalauz J. S. Bach Die Kunst der Fuge címû mûvéhez a Keller Vonósnégyes elõadásában); 2002 (X) 4/82-91.
KAMARÁS ISTVÁN: Piknik a labirintusban (Gondolatok az irodalmi mû és befogadója kapcsolatáról); 2006 (XIV) 2/139–146.
KAPITÁNY ÁGNES-KAPITÁNY GÁBOR: A horrorfilmek népszerûségének néhány szociokulturális összetevõje 2011 (XIX) 1/82–95.
KAPLAN, EDWARD: Edmond Jabès Isten nélküli prófetizmusa; 2000 (VIII)  1/62–74.
KARSAI GYÖRGY: Akhilleusz haragja az Íliászban; 2002 (X) 1/63-87.
KARSAI GYÖRGY: Hogyan halt meg Iokaszté? (A Palota-Hírnök monológja Szophoklész Oidipusz király címû tragédiájában) 2010 (XVIII) 1/77–94.
KARSAI GYÖRGY: Kreón, Thébai királya az Oidipusz király végén 2011 (XIX) 2/62–79.
KETTERING, EMIL: KÖZEL (Martin Heidegger gondolkodása a „Humanizmus”-levélben); 1998 (VI) 4/92-109.
KIRÁLY EDIT: Egy ordas eszmény (Hermann Hesse: A pusztai farkas); 1993 (I) 3/100-104.
KOLOZSI LÁSZLÓ: A köztes lét filmjei (Fliegauf Benedekrõl) 2008 (XVI) 4/75–84.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A nyitott szem misztikája (Johann Baptist Metz: Memoria passionis) 2009 (XVII) 3/97–109.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A lélek csodás tárnamélye (Maurice Blanchot: Az irodalmi tér); 2006 (XIV)  4/96–109.
KOVÁCS ATTILA: Megfigyelõ kamerák által homályosan (A felügyelet közvetítettsége) 2011 (XIX)  4/101–111.
KOVÁCS GÁBOR: A bûnös város mítosza (Oswald Spengler konzervatív városkritikája); 1996 (IV) 2/85-96.
KOVÁCS IMRE: Ábrázolható-e az ábrázolhatatlan? (A boldogító Isten-látás [Visio Beatifica]egy középkori ábrázolásához)2010 (XVIII)  4/64–69.
KOVÁCS IMRE: Facie ad faciem (Krisztus Szent Arcának jelentésváltozatai Keleten és Nyugaton); 2000 (VIII) 4/113–123.
KOVÁCS IMRE: Szent elragadtatás és isteni inspiráció (Liszt Szent Ferenc-recepciójáról) 2010 (XVIII) 1/95–103.
KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: Az "eminens szöveg" fogalma Gadamernél; 2001 (IX) 4/77-100.
Kurdy Fehér János: 20. századi szimultán játékok (Milorad Krstiæ: Das Anatomische Theater); 2007 (XV) 4/68–77.
LÉVINAS, EMMANUEL: Simone Weil szembenállása a Bibliával; 2001 (IX) 1/108-115.
LOHFINK, NORBERT: A hit és a forma (Beszélgetés Peter Handke újabb írásaival); 1994 (II) 3/61-70.
LÕRINSZKY ILDIKÓ: A Flaubert-sivatag; 1999 (VII) 3/92-106.
MÁRTON LÁSZLÓ: Az iránytalan regény (Ormós Zsigmond: A banya-sziklája); 1998 (VI) 3/124-144.
MÁRTONFFY MARCELL: Európai civilizáció és katolikus hitértelmezés (Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete – A teológia útja és formái); 1994 (II) 2/107-115.
MÁRTONFFY MARCELL: Jónás hagyatékából (Babits „verstan” szava); 1995 (III) 3/98-106.
MÁTHÉ ANDREA: Varázstárgy (A könyv csábítása); 1999 (VII) 2/97-111.
MAURON, CHARLES: Van Gogh Provence határán (Arles, 1888 februárjától októberéig); 1997 (V) 1/77-83.
MELOCCO MIKLÓS – "Mert az ember úgyis csak embert tud látni" (Melocco Miklóssal beszélget Szüts Miklós); 1998 (VI) 1/78-90.
MENNEKES, FRIEDHELM – A közösség tere mint dinamikus tér (Katharina Winnekes beszélgetése Friedhelm Mennekes jezsuita atyával); 2001 (IX) 4/70-76.
MESSIAEN, OLIVIER: A szakrális zene; 1998 (VI) 4/85-91.
MEZEI BALÁZS: Két utószó egy filozófiához (Martin Heidegger költeményei magyarul - Ferge Gábor utószavával); 1997 (V) 1/63-76.
MEZEI BALÁZS: Szkepszis és misztika (Leszek Kolakowski: Ha nincsen Isten...); 1993 (I) 2/97-103.
MIKOLA GYÖNGYI: Alakzat tört dimenzióban (Az Agyonvert csipke újraolvasása); 2004 (XII) 1/95–102.
MIKOLA GYÖNGYI: Árnyék a szív mögött (Jegyzetek Nabokov szerelem-felfogásáról és az olvasás szenvedélyérõl) 2010 (XVIII) 1/104–112.
MIKOLA GYÖNGYI: Ember-alakzatok Tolnai Ottó újabb prózájában; 2006 (XIV)  3/98–102.
MIKOLA GYÖNGYI: Lázadó imakönyv (Borbély Szilárd: Halotti pompa); 2005 (XIII) 1/110–115.
MISZOGLÁD GÁBOR: Tájkép a halálról; 1997 (V) 3/84-86.
MOLNÁR SÁRA: Az emlékezés bolondsága (Idegenség, irónia és szentség a Sorstalanságban); 2002 (X) 4/111-135.
MONELLE RAYMOND: Zsáner és struktúra 2008 (XVI)  2/99–122.
MUKENGE, ANDRÉ KABASELE: A spirituálé: a Biblia hangosképekben (A Biblia kontextuális megközelítése a spirituálékban); 1997 (V) 1 /84-95.
MURAI ANDRÁS: Akkor és ott (Megkülönböztetés és folytonosság a holokauszt és a magyar közelmúlt filmes reprezentációjában); 2005 (XIII) 2/105–116.
MURAI ANDRÁS: Távolság és képmélység (Egy beállítás képei Ingmar Bergman filmjeiben) 2008 (XVI) 1/120–125.
NÁDAS PÉTER: Mészöly idegen anyanyelvén (Mészöly Miklós: Családáradás); 1995 (III) 3/83-85.
NÁNAY BENCE: A filmnyelv visszafejlõdése (Bódy Gábor filmelmélete); 1997 (V) 2/112-117.
NÉMETH MARCELL: (Pár)beszélõ emlékiratok (Nádas Péter - Richard Swartz: Párbeszéd); 1993 (I) 2/91-96.
NÉMETH MARCELL: Az arc végtelensége (Emmanuel Lévinasz Totalitás és végtelen címû esszéjérõl); 1995 (III) 1/83-95.
NÉMETH MARCELL: Bûn: sors: esemény (Tengelyi László: A bûn mint sorsesemény); 1994 (II) 1/81-87.
NETTL, BRUNO: Mozart és a napnyugati zenekultúra az etnomuzikológiai tükrében (Esszé négy tételben); 2007 (XV) 4/89–108.
NOUZILLE, PHILIPPE: Õrültség és misztika Jean-Joseph Surin életmûvében; 1998 (VI) 2/68-88.
Nyitott ajtó (Beszélgetés Beat Furrer zeneszerõvel) 2010 (XVIII)  4/99–102.
Nyolclábú Szövetkezet – élet a lázadás után (Veres Bálint beszélget Horváth Balázs, Dinyés Dániel, Dargay Marcell és Futó Balázs zeneszerzõkkel); 2007 (XV) 2/103–108.
OEHRING, HELMUT: A tünékeny hang 2011 (XIX)  3/116–117.
PERCZEL ISTVÁN: Egy könyörgés a Gulagról; 1997 (V) 3/106-109.
PERCZEL ISTVÁN: Pár bevezetõ szó Új Theológus Szent Simeon himnuszaihoz; 1997 (V) 2/118-120.
PERNECZKY GÉZA: Részvét (Jegyzetek egy Giacometti-kiállítás margójára); 2004 (XII) 2/77–90.
PÉTER MÁRTA: Szenvedésragok(Úton Frenák Pál mûvészetéhez) 2010 (XVIII) 1/121–131.
PINTÉR JUDIT: A képzelet tengerén (Fellini és a víz[iók])2010 (XVIII) 2/62–73.
PROKSZA ÁGNES: Az (el)hallgató nyelv (Bécsi Kör: elõfeltevések és konzekvenciák); 2002 (X) 3/99-117.
PROUST, MARCEL: Camille Saint-Saëns, a zongorista; 1999 (VII) 4/110-112.
RADÁK ESZTER: Arc-vonások (Francis Bacon és a Londoni Iskola portréfestészete); 2007 (XV) 3/62–69.
RADNÓTI SÁNDOR: Az ízlés kulcsa (Hume ízlésfogalmáról) 2008 (XVI) 1/106–119
Reményrõl és reménytelenségrõl, a szív hidegségérõl (Takács Zsuzsával Lucie Szymanowska beszélget); 2004 (XII) 4/85–94.
RÉNYI ANDRÁS: A látható színeváltozása (További adalékok Caravaggio „naturalizmusának” képi szintaxisához) 2009 (XVII) 1/60–77.
RITÓK ZSIGMOND: Költészet és fokhagyma (Megjegyzések Horatius 3. epódosához) 2009 (XVII) 3/68–75.
ROCHLITZ KYRA: A morál válságáról (Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában); 2000 (VIII) 3/101–109.
ROCHLITZ KYRA: Rejtett ösvényeken (Balassa Péter: Halálnapló); 1994 (II) 1/102-106.
RUEL, BERNARD: A pannonhalmi Bazilika átalakításának terve; 2003 (XI) 2/135-138.
S. NAGY KATALIN: Ábrahám és a három angyal; 1995 (III) 4/92-101.
SCHEIN GÁBOR: A csúf anya és az antikvárius emlékezet; (A történelem humanista eszménye Szerb Antal kései mûveiben); 2001 (IX) 3/98-104.
SCHEIN GÁBOR: "a jelenidõ vitrinében" (Pilinszky János "valóság" fogalmáról és Van Gogh-értelmezésérõl); 1995 (III) 2/87-94.
SCHEIN GÁBOR: A név vándorlása (Az intertextualitás mozgásai Füst Milán korai mûveiben); 2002 (X) 2/109-118.
SCHEIN GÁBOR: A Pigmalion-mítosz értelmezése Rába György korai költészetében ; 1997 (V) 2/70-86.
SCHEIN GÁBOR: A vágy, hogy zeneszerzõk lehessünk; 1998 (VI) 3/110-123.
SCHEIN GÁBOR: Lapnyi térben (Székely Magda költészetérõl); 1994 (II) 1/88-89.
SCHEIN GÁBOR: Max Brod és Franz Kafka - hosszú menet a küszöbön; 1997 (V) 4/65-81.
SCHEIN GÁBOR: S építõid mind tanítványul az Úrnak... (Franz Rosenzweig: Nem hang és füst); 1995 (III) 3/93-97.
SCHEIN GÁBOR: Traditio – folytatás és árulás (Balassa Péter Gadamer-olvasatáról); 2004 (XII) 2/91–99.
SCHMAL DÁNIEL: Kiket legjobb lett volna sohse látnotok (Kertész Imre: A holocaust mint kultúra); 1994 (II) 3/100-107.
SCHMAL RÓZA: Ottlik labirintusai 2009 (XVII) 2/90–99.
SCHRADER, PAUL: A személyiségen túl (Ozu és a zen kultúra); 1995 (III) 2/108-114.
SCHRADER, PAUL: Bresson és a skolasztikus hagyomány; 1994 (II) 4/102-110.
SELYEM ZSUZSA: Az és angyala (Esterházy Péter: Hrabal könyve - Harmadik fejezet); 1997 (V) 4/82-97.
SELYEM ZSUZSA: Bolondka (A töredék Esterházy Péter Fuharosok címû mûvében); 1998 (VI) 2/103-112.
SELYEM ZSUZSA: Csütörtök, péntek (Esterházy Péter: Javított kiadás); 2002 (X) 4/92-110.
SELYEM ZSUZSA: Egy egyenlet, két ismeretlennel (A lehetõség írása Esterházy Péter Harmonia Caelestis címû regényében); 2000 (VIII) 3/85–100.
SELYEM ZSUZSA: Irodalom és irodalom - a mellérendelés etikája (Kertész Imre: Jegyzõkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom); 2001 (IX) 3/75-97.
SELYEM ZSUZSA: Nem-jel, nem-tudás, nem-idõ (A bibliai Jónás könyvének és Babits Mihály Jónás könyvének apofatikus hermeneutikai megközelítése); 2000 (VIII) 1/90–100.
SIMEON – ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130.
„Sohasem kell messzebbre menned a túlmesszinél”(Beszélgetés Bent Sørensen zeneszerzõvel) 2008 (XVI) 4/100–105.
STÕHR LÓRÁNT: Szabadságszûke(Mundruczó Kornél melodrámái) 2010 (XVIII) 1/132–144.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Az ellenpont születése (Zeneelméleti jegyzetek Hans Kayser püthagoreizmusához és Tábor Béla dialektika jellemzéséhez); 2005 (XIII) 4/90–109.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Zene és megszólítás (I. rész: A kérdések); 2006 (XIV)  1/86–105.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Zene és megszólítás (II. rész: A válaszok); 2006 (XIV) 2/126–138.
SZALAY MÁTYÁS: Laberintos verbales (Labirintus és Kereszt Borges elbeszéléseiben) 2009 (XVII) 2/77–89.
SZAMUELY TAMÁS: A tegnap visszaadása (Két kortárs olasz mûrõl); 1999 (VII) 4/113-119.
SZAVENKO, SZVETLANA: Miért ne volna keserû az én lelkem? (Rituális siralomjáték a moszkvai Drámamûvészet Iskolájában); 1999 (VII) 1/89-92.
SZAVENKO, SZVETLANA: Valentyin Szilvesztrov lírai univerzuma; 2007 (XV)  2/79–94.
SZENT SIMEON – ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130. 
SZÛCS TERÉZIA: Kovakõ és levegõ nyelve (Oszip Mandelstam költészetérõl); 1999 (VII) 2/112-125.
SZÛCS TERÉZIA: Mi és a Nap (Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton - Martin Buber: Én és Te); 1996 (IV) 3/107-115.
SZÛCS TERÉZIA: Mit tegyün - egy emberrel (A naplóíró Tolsztoj); 1997 (V) 1/54-62.
SZÛCS TERÉZIA: Perspektívák, metszéspontok (Joszif Brodszkij olvasásához); 1997 (V) 3/96-105.
SZÛCS TERÉZIA: A mûvészet „blaszfém” nyelve és a teológia lehetõségei (Paul Celan: Tenebrae) 2008 (XVI) 3/106–123,
TAKÁCS IMRE: Mû és személyiség a 13. században (Uros pannonhalmi apát mûvészetpártolásáról); 1993 (I) 4/97-106.
TAKÁCS ZSUZSA: A megfosztás rítusa 2008 (XVI) 3/90–105.
TAKÁCS ZSUZSA: A varázsló kertje 2011 (XIX)  1/96–100.
TALLÁR FERENC: A Nagy Inkvizítor, Napóleon és a gyilkosság esztétikája 2009 (XVII) 3/76–88.
TALLIÁN TIBOR: Asszonyok, emberek, és az ember fia (Johann Sebastian Bach: Máté passió); 1995 (III) 1/96-103.
TALLIÁN TIBOR: Változatok a megtestesülésre (Schubert: Esz-dúr mise); 1993 (I) 4/73-83.
TAMÁS FERENC: A szakralitás-élmény Nemes Nagy Ágnes költészetében; 1993 (I) 4/84-96.
TAMÁS FERENC: Az a csók és ez az út fölszentelte valamivé (Az Esti Kornél harmadik fejezetérõl); 1994 (II) 3/71-99.
TAMÁS FERENC: Nagyítás Ottlik Budájából: gondoskodás; 1996 (IV) 2/97-121.
TARKOVSZKIJ, ANDREJ: Megcsillan-e még valami fény a kút mélyén?; 2003 (XI) 1/96–100.
TERDIK SZILVESZTER: "Unus Dominus, una fides, unum baptisma" (A velencei keresztelõkápolnáról); 2002 (X) 2/119-134.
TERDIK SZILVESZTER: A Legszentebb Istenszülõ Elszenderülésének ikonja; 1995 (III) 1/104-117.
TERDIK SZILVESZTER: A templom mûvészete vagy a mûvészet temploma (Az 1908-as egyházmûvészeti kiállítás és recepciója); 2004 (XII) 4/95–110.
THOMKA BEÁTA: A tûnõdõ megértés formái; 1995 (III) 3/86-92.
THOMKA BEÁTA: Mészöly Miklós (1921-2001); 2001 (IX) 3/73-74.
TILLMANN J. A.: "Nem hiszem, hogy még egy ilyen ember van a világon" (Erdély Miklós: A kalcedoni zsinat emlékére); 1999 (VII) 1/100-105.
TILLMANN J. A.: Helyettes észlelõ (A médium metafizikája); 2003 (XI) 3/90–96.
TILLMANN J. A.: Ahol szimbólumok vigasztalják a szellemet (Schmal Károly képei); 1993 (I) 1/89-91.
TILLMANN J. A.: Szenes Zsuzsa színképtartománya; 1994 (II)4/111-112.
TILLMANN J. A. Tekintettel a tengerre (André Kertész: Martinique) 2010 (XVIII) 2/56–61.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: Állat, ember, szolidaritás (Mészõly Miklós állatmotívumairól); 1994 (II) 4/90-97.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: Tökéletes visszatérés (A szív segédigéi stílusszerkezetérõl); 1996 (IV) 1/113-123.
TÓTA PÉTER BENEDEK: Hasadó hõsök közös nevezõje Beckett (Egy töredékes vázlat kezdeti tudósítása); 2006 (XIV)  3/74–86.
TÓTH ÁKOS: A magányos utazótárs (In memoriam El Kazovszkij) 2008 (XVI) 3/124–128
TÓTH SÁRA: "Nem a mi szavunk, de a miénk is" (Northrop Frye bibliai hermeneutikája); 2001 (IX) 2/82-98.
TÓTH SÁRA: A világ botrányát felvéve (A botrány Kertész Imre prózájában); 2006 (XIV)  4/110–118.
TÓTH-BARBALICS ISTVÁN: A világ útvesztõje meg a szív paradicsoma (Egy mai krónikáról); 1998 (VI) 1/98-106.
ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130.
VAJDA KÁROLY: Vers, ima, közelítõ beszéd (Értelmezési kísérlet Celan Tenebrae címû verséhez); 2003 (XI) 1/78–95.
VARGA BALÁZS: Megosztom veled az ürességet (Derek Jarman: A kert); 1995 (III) 2/80-86.
VARGA MÁTYÁS: Megtört test és kiontott vér (Robert Bresson Lancelot, a Tó lovagja címû filmjének teológiai kérdésfelvetései) 2008 (XVI)  4/67–74.
VARGA MÁTYÁS: Hogy az ióta el ne vesszen (Lovas Ilona installációja Pannonhalmán); 2000 (VIII) 3/110–115.
VARGA MÁTYÁS: Idõtlenség a mulandóságban (Nemes Nagy Ágnes költészetének ismeretelméleti problémafölvetésérõl); 1996 (IV) 3/92-106.
VARGA ZOLTÁN: Robottest és emberlélek (A populáris film variációi az ember/gép problematikára), 2006 (XIV) 2/115–125.
VÁRI GYÖRGY: A sírásó nagymonológja (Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért) 2002 (X) 4/136-144.
VERBA ANDREA: Csend-élet (Giorgio Morandi képei); 1994 (II) 3/108-110.
VERES BÁLINT: "Minden, csak nem romantikus" (Liszt Ferenc kései mûveinek és Arany János balladáinak rokonságáról); 2001 (IX) 2/99-108.
VERES BÁLINT: “Látom, vakon” (A képiség problematikája Giya Kancheli mûvészetében); 2003 (XI) 3/80–89.
VERES BÁLINT: A koporsó teste – a test koporsója (Archaizmus és ál-archaizmus Gémesi Géza kompozícióiban); 2006 (XIV) 1/71–85.
VERES BÁLINT: A Kurtág-enciklopédia; 2002 (X) 2/85-102.
VERES BÁLINT: Az amnézia szótára (A Csendes Dalok Valentyin Szilvesztrov életmûvének fordulópontján); 2005 (XIII) 2/117–128.
VERES BÁLINT: Emancipáció, passió, kórtörténet (A brácsa mint a klasszikus európai zene hõsi halottja); 2006 (XIV) 3/103–127.
VERES BÁLINT: Erik Satie, a feltaláló 2010 (XVIII)4/70–82.
VERES BÁLINT: Idõívek – bevezetés egy iniciáléba (Csapó Gyula: A Nagy Iniciálé); 2005 (XIII) 3/111–121.
VERES BÁLINT: Luigi Nono – a megbénult követ; 2004 (XII) 3/114–133.
VERES BÁLINT: Élet(út)mû (Dukay Barnabás mûvészete és a zene jankélévitchi etikája) 2008 (XVI) 4/85–99.
VIDOVSZKY LÁSZLÓ: Messiaen tanítása; 1999 (VII) 1/93-99.
VIKÁR GYÖRGY: Freudot tanulmányozva a hit megújulásáért (Nyíri Tamás: Mélylélektan és ateizmus – Sigmund Freud kultúraelmélete); 1994 (II) 2/84-89.
VINCZE TERÉZ: Közelkép a Közel-Keletrõl (Dokumentum, fikció és önreflexió a kortárs iráni filmben) 2009 (XVII) 4/97–110.
VINCZE TERÉZ: Világok határán, belsõ utakon (Szemzõ Tibor: Az élet vendége – Csoma legendárium; Szaladják István: Madárszabadító, felhõ, szél); 2006 (XIV) 4/91–95.
VISKY ANDRÁS: A boldog játékos (Életforma és mûforma: a könyv mint exercitia spiritualia); 2005 (XIII) 4/110–117.
VISKY ANDRÁS: A könyv Prosperója; 1999 (VII) 2/89-96.
WEIL, SIMONE: Kereszténység elõtti sejtelmek kommentárjai (részletek); 2001 (IX) 1/101-107.
ZALATNAI KATALIN: Hangok angyali követe (Fischer Annie Beethovent játszik); 1998 (VI) 3/145-151.
Zene ez egyáltalán? (Morton Feldman zeneszerzõvel beszélget Walter Zimmermann) 2009 (XVII) 3/110–119.
ZWICKL ANDRÁS: Imitatio Christi; 1993 (I) 1/82-88.