2025
XXXIII/3
hím/nem–nő/nem
Petrus Lombardus
"Nem valamelyik tetszőleges testrészből, hanem a férfi oldalából alkotta meg Isten a nőt, hogy megmutassa: a szeretetben társának teremtette. Mert ha a férfi fejéből alkotta volna meg, úgy tűnhetett volna, hogy uralkodásra emelte föléje, ha pedig a lábából, akkor úgy látszott volna: rabszolgaságra vetette alá. Márpedig az Úristen a férfinek nem úrnőt és nem rabszolgát teremtett, hanem társat, s nem a fejéből és nem a lábából, hanem az oldalából hozta létre. Azért volt ez így, hogy a férfi felismerje: maga mellé kell helyeznie a nőt, hisz világosan tudja, hogy az oldalából származik.”
"Nem valamelyik tetszőleges testrészből, hanem a férfi oldalából alkotta meg Isten a nőt, hogy megmutassa: a szeretetben társának teremtette. Mert ha a férfi fejéből alkotta volna meg, úgy tűnhetett volna, hogy uralkodásra emelte föléje, ha pedig a lábából, akkor úgy látszott volna: rabszolgaságra vetette alá. Márpedig az Úristen a férfinek nem úrnőt és nem rabszolgát teremtett, hanem társat, s nem a fejéből és nem a lábából, hanem az oldalából hozta létre. Azért volt ez így, hogy a férfi felismerje: maga mellé kell helyeznie a nőt, hisz világosan tudja, hogy az oldalából származik.”
FŐSZERKESZTŐ
Dejcsics Konrád OSB
SZERKESZTŐK
Gelencsér Gábor, Kisnémet Fülöp OSB,
Kiss Noémi, Mártonffy Marcell,
Schmal Dániel, Török Csaba
A Pannonhalmi Szemle a Pannonhalmi Főapátság évnegyedes folyóirata. A lap érdeklődési körének
sokszínűsége és kulturális nyitottsága miatt is elődjének tekinti az 1926 és 1944 közötti „régi”
Pannonhalmi Szemlét.
Amikor 1993 tavaszán elindult a lap új folyama, az alapító Várszegi Asztrik főapát úr célja
nem az volt, hogy a hagyományos értelemben vett „felekezeti” lapok számát gyarapítsa, hanem
a párbeszédnek olyan lehetőségét kívánta felkínálni, amely – a II. vatikáni zsinat sugallatának
megfelelően – a kultúrát elsősorban nem missziós területnek tekinti, hanem önértékkel rendelkező
szellemi valóságnak, amely az egyházakat legalább oly mértékben kötelezi értékbefogadó
nyitottságra, mint értékközvetítésre. Ezért a Pannonhalmi Szemle olyan sajátos feladatot vállalt
magára, amely (éppen azáltal, hogy ezeken a mára egyre nehezebben áthágható határokon kíván
felülemelkedni) mind az egyházi, mind a kulturális kiadványok között sajátos helyet jelöl ki
számára. A humán értékek (elsősorban filozófia, teológia, művészetelmélet és -történet, pszichológia,
zene és pedagógia) befogadására nyitott értelmiség tagjainak békés és valódi párbeszédét kívánja
szolgálni a napi politikát meghaladó kontextusban.
Az egyes lapszámok a reprezentatívnak számító nyitószöveggel kezdődnek, utána a tanulmányblokk
következik, amelyhez minden esetben műelemzések is tartoznak. Ezt a könyvszemle, valamint
a bencés spiritualitás hagyományból merített rövid meditáció egészíti ki. Mindehhez járul a kortárs
alkotók műveit közlő versek rovat.
Az egyes számok tematikus voltából következik, hogy a Pannonhalmi Szemlében megjelenő írások
és fordítások felkérésre, és gyakran kifejezetten az adott lapszámba készülnek. A szerkesztők
a témák megválasztásában próbálnak reagálni azokra a kérdésekre, amelyek olvasóinkat, a minket
körülvevő világot foglalkoztatják. 2018 óta az első lapszám témája azonos a főapátság azévi
kulturális-spirituális témaválasztásával, ilyen módon előzetesen felüti és megadja a főapátsági évad
alaphangját.
A Pannonhalmi Szemlét szerzetesek és világiak együtt szerkesztik.
A lap 2001-ben „Alkotóközösség” kategóriában Pulitzer-díjat kapott, 2002-ben pedig meghívták,
hogy szerepeljen a frankfurti „Central and Eastern European Online Library” (www.ceeol.com)
honlapján is.