Művekről repertóriuma (1993–2023)

A csend struktúrája (Valentyin Szilvesztrov zeneszerzővel Varga Mátyás beszélgetett a 2006-os Arcus Temporum Művészeti Fesztiválon); 2008 (XVI) 1/126–131. pdf
A csend tapasztalatai (Takács Zsuzsával beszélget Bazsányi Sándor); 2020 (XXVIII) 1/58-63.
„A szakadék szélén” (SZOFIA GUBAJDULINÁVAL KOZMA ANDRÁS BESZÉLGET); 2005 (XIII) 2/129–131.
A szavak nevében beszélni (Edmond Jabès-szel beszélget Philippe De Saint Cheron); 2011 (XIX)  3/96–104.
ABAFFY KINGA: A semmi metamorfózisa (Czigány Ákos Egek című sorozatáról); 2012 (XX) 3/65-67. pdf
AKATHISZTOSZ az elhunytak nyugodalmáért; 1997 (V) 3/110-119.
ALIGHIERI, DANTE: Paradicsom (11-12. ének); 2013 (XX) 1/68-71. pdf
Állandóan van valami dolgom (Szüts Miklóssal Bencze Mariann beszélget); 2005 (XIII) 3/122–129.
Amikor csend van (Beszélgetés Giya Kancheli zeneszerzővel); 2009 (XVII) 4/111–113. pdf
Az igazi nevem nem ismerem (Borbély Szilárddal Lucie Szymanowská és Kiss Szemán Róbert beszélget); 2005 (XIII) 1/101–109.
BACSÓ BÉLA: A de-szituáló szó (Hans Lipps hermeneutikai logikája); 2002 (X) 3/89-98.
BACSÓ BÉLA: Portré és utánzás; 2011 (XIX) 2/80–95. pdf
BAKOS PÉTER: A torcellói Santa Maria Assunta Székesegyház Utolsó ítélet-mozaikciklusa; 2003 (XI) 3/67–79.
BALASSA PÉTER: Isten embere - hívás és kihívás drámájában (Török Endre: Szemfényvesztések kora); 1993 (I) 4/107-110.
BALASSA PÉTER: Miért a zsoltár? (Az Árvácska újraolvasásához); 2000 (VIII) 4/104–112.
BALASSA PÉTER: Nádas Péter az égi és a földi szerelemről; 1996 (IV) 3/116-127.
BALOGH TAMÁS: Hadewijch: A tökéletesek lajstroma; 1995 (III) 2/120-124.
BÁN ZSÓFIA: Charles és Piroska, és a növekvő sivatag (Dickens gyermekábrázolása); 1997 (V) 4/54-64.
BARABÁS JUDIT: A királyfi átváltozásai; 1994 (II) 2/99-106.
BARABÁS JUDIT: A tűz és a fa (Tar Sándorról); 1994 (II) 4/98-101.
BARTAL MÁRIA: „Szeráfok és griffek helyén” (Székely Magda költészetéről); 2000 (VIII) 1/101–119.
BARTÓK IMRE: A saját idegen (Ridley Scott: Prometheus); 2000 (XX) 2/89-92. pdf
BARTÓK IMRE: Paul Celan és a születés nyelve; 2010 (XVIII) 2/74–91. pdf
BARTÓK IMRE: Rilke angyalai; 2011 (XIX) 1/55–67. pdf
BAZSÁNYI SÁNDOR: Egy év tekintetbevétele (Nádas Péter Évkönyvéről); 2016 (XXIV) 2/58–70.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, Dmitrij Fjodorovics Karamazov, Pán MUSIALOWICZ (s hogy még kik...?) (Egy szerzői "igazságtalanság" ürügyén); 2001 (IX) 3/105-120.
BAZSÁNYI SÁNDOR: „Lassan leszálltam” (Kosztolányi Dezső Esti Kornéljának Tizennyolcadik fejezete); 2014 (XXII) 3/81-93. pdf
BAZSÁNYI SÁNDOR: „Amitől olyan ez a szép új világ…” (Nádas Péter értekező prózája az 1990-es évek közepétől); 2017 (XXV) 4/109–123.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Törésantropológia (Mészöly Miklós Megbocsátás című kisregényének emberábrázolásáról); 2022 (XXX) 1/84–92.
BAZSÁNYI SÁNDOR: Történetek – műfajok (A véletlen szerepe a Párhuzamos történetekműfaji narratívájában); 2010 (XVIII) 3/97–108. pdf
BÁRÁNY ISTVÁN: Halhatatlan halandók – halandó halhatatlanok; 2011 (XIX)  4/88–100. pdf
BECK ANDRÁS: Ülök szemben Abramovic-csal; 2013 (XXI) 4/73-94. pdf
BEKE JUDIT: A valóság megváltása? (Andy és Larry Wachowski: Mátrix I–II.); 2003 (XI) 3/97–112.
BEKE JUDIT: Sensus compassionis (Ingmar Bergman négy filmjének angyali alakjairól); 1995 (III) 4/83-91.
BENEY ZSUZSA: Idegen vagy szegény (Pilinszky János két József Attila-verséről); 1993 (I) 3/91-99.
BENEY ZSUZSA: Misztika a szerelem nyelvén (A fordító megjegyzései Hadewijch verseiről); 2004 (XII) 3/102–106.
BENKE ATTILA: A határtalanság határai (Kölcsönkapcsolatok a Nyugat és a Távol-Kelet filmjei között); 2013 (XXI) 3/80-94. pdf
BENKE ATTILA: Atyák bűne, utódok bűnhődése (Az On the Spot című dokumentumfilm-sorozat hatodik évadáról, a Diktátorok gyermekeiről); 2022 (XXX) 3/114–119.
BENKE ATTILA: Modern Krisztusok és szentségtelen „őrangyalok” (Petényi Katalin – Kabay Barna: Hitvallók és ügynökök); 2023 (XXXI) 2/109–116.
BEREGI TAMÁS: Árnyékból fénybe (A vámpírfilm reneszánsza); 2011 (XIX)  1/68–81. pdf
BEREGI TAMÁS: Gyötrelmek porondja (A szenvedés testi ábrázolása a tömegfilmekben és a videojátékokban); 2009 (XVII) 1/78–93. pdf
BEREGI TAMÁS: A sötétség ösvényein (A labirintus a filmekben és a videojátékokban); 2009 (XVII) 2/100–117. pdf
BEREGI TAMÁS: Gyöngéd ámokfutók (Erőszak a számítógépes játékokban); 2007 (XV) 1/85–93.
BERSZÁN ISTVÁN: Feljegyzések az időjárásról (Bodor Ádám: Verhovina madarai); 2012 (XX) 1/91-102. pdf
BODONYI EMŐKE: „Festő voltam és vagyok” (Gondolatok Kmetty János kései műveiről); 2005 (XIII) 3/105–110.
BOEHM, GOTTFRIED: Szabadulás a határoktól (Beszélhetünk-e misztikumról a képzőművészetben?); 2000 (VIII) 4/124–129.
BOGDÁN MELINDA: A fotografikus valóság művészet és tudomány között; 2007 (XV) 3/70–79. pdf
BOGDÁN MELINDA: Saját tenger; 2010 (XVIII)2/92–93. pdf
BOGDÁN MELINDA: „Szenvedő bronz, ilyen volt az arca” (Victor Hugo fényképe Rónay Jácint naplójában); 2014 (XXII) 1/90-103. pdf
BOKODY PÉTER: Lévinas és a politikai; 2004 (XII) 1/71–94.
BOKODY PÉTER: Művészet, transzcendencia, etika; 2002 (X) 3/118-136.
BORBÉLY SZILÁRD: A kereszt kiüresítése (Pilinszky apokrif teológiájáról); 2009 (XVII) 1/51–59. pdf
BORIÁN ELRÉD: Emelkedő stációk (Faludi Ferenc A’ Feszülethez című versének kontextuális értelmezése); 2016 (XXIV) 3/85–93.
BORIÁN ELRÉD: „Idegen voltam, de be nem fogadtatok” (Gyermeksors Móricz Zsigmond Árvácska című regényében); 1993 (I) 2/87-90.
BUZÁSI GÁBOR: Psalterium humanum (Zsoltárok könyve); 2021 (XXIX) 1/117–125.
CZIGÁNY ÁKOS: Csavar (Tarkovszkij Sztalkere a víz alatt); 2010 (XVIII) 4/83–91. pdf
CZIGÁNY ÁKOS: Idő-idő (Tomatsu, Sugimoto, Shibata); 2009 (XVII) 4/83–96. pdf
CZIGÁNY ÁKOS: Mars Dombjának Hamis Dénese (Megjegyzések a név kérdése körül Pseudo-Dionysios Areopagita Isteni nevekről című művének olvasásához); 1997 (V) 2/87-111.
CZIGÁNY ÁKOS: Oedipus sanctus (Gustav Flaubert: Irgalmas Szent Julián legendája); 1994 (II) 2/90-98.
CZIRJÁK PÁL: „Minden egyszerre van örökké” (Jeles András: József és testvérei); 2005 (XIII) 4/118–124.
CZIRJÁK PÁL: Változatok (Hőstípusok Bódy Gábor Nárcisz és Psyché című filmjében); 2006 (XIV) 3/87–97.
CS. GYIMESI ÉVA: Lélekben itthon (Lászlóffy Aladár: Keleti reneszánsz); 1994 (II) 4/83-89.
CSANTAVÉRI JÚLIA: Elsötétülő ég alatt (Pasolini szenvedélye) 2010 (XVIII) 1/113–120. pdf
CSANTAVÉRI JÚLIA: Szélfútta sivatagok képei (A sivatag képe és képzete Pier Paolo Pasolini műveiben); 1999 (VII) 3/84-91. pdf
CSENGERY KRISTÓF: A Szabadító és az Áldozat (Két operafelvétel margójára); 1997 (V) 3/87-95.
CSORDÁS ZOLTÁN: A macskák királya (Retrospektív Balthuskiállítás a Kunstforum Wienben); 2016 (XXIV) 2/71–78.
CSORDÁS ZOLTÁN: Arc és kép kapcsolata (A szimbolikus és a konkrét) 2015 (XXIII) 2/64–78.

CSORDÁS ZOLTÁN: Határozottan egy irányba (Érmezei Zoltán Vissza/Előretekintés című életmű-kiállításáról); 2016 (XXIV) 3/102–109.
CSORDÁS ZOLTÁN: Természetelv (Minden nem látszik - Türk Péter [1943-2015] életműkiállítása); 2018 (XXVI) 4/110–114.
CSUJA LÁSZLÓ: Kiszáradt idő (Jegyzetek Tarr Béla: A torinói ló című filmjéről); 2012 (XX) 2/85-88. pdf
DAHLHAUS, CARL: Értelem és értelmetlenség a zenében; 2010 (XVIII) 3/109–118. pdf
Dallamok és világok (Két beszélgetés Szófia Gubajdulinával); 2005 (XIII) 4/83–89.
DARIDA VERONIKA: A félelem megszentelése (Variációk A kármeliták beszélgetéseire); 2017 (XXV) 2/106–112.
DARIDA VERONIKA: A mánia és a melankólia (másik) színpadán (Bakkhánsnők); 2019 (XXVII) 3/99–110.
DARIDA VERONIKA: Emlékromok (Anselm Kiefer művészete); 2021 (XXIX) 1/110–116.
DECZKI SAROLTA: A hiba művészete; 2021 (XXIX) 3/94–101.
DEJCSICS KONRÁD: Szelídítés (Az antik szerelmi regény elbeszélői viszonyai Szent Jeromos Vita Malchi captivi című művében); 2012 (XX) 2/71-84. pdf
DÉKEI KRTISZTA: A hírvivő angyal (Gémes Péter művészetéről); 2012 (XX) 3/60–64. pdf
DELEUZE, GILLES: Miért mi, akik nem vagyunk zenészek?; 2000 (VIII) 2/80–83.
DOLINSZKY MIKLÓS: A láthatatlan egyház (Az oratórium és a felvilágosodás - C. P. E. Bach: Az izraeliták a sivatagban); 2013 (XX) 1/97-108. pdf
DOLINSZKY MIKLÓS: Ami adva van, és ami születik (John Cage: A csend); 1996 (IV) 4/113-117.
DOLINSZKY MIKLÓS: Az alázat bátorsága (Dukay Barnabás és Gadó Gábor zenéléséről és zenéjéről) 2008 (XVI) 2/123–131. pdf
DOLINSZKY MIKLÓS: Kockajáték és komputer; 1998 (VI) 2/113-122.
E. CSORBA CSILLA: Megkülönböztetni egymástól a feketét és a feketét (Nádas Péter fotográfiái, 2012–2020); 2022 (XXX) 3/120–127.
EISEMANN GYÖRGY: [Ez a tökéletesek lajstroma...]; 1995 (III) 2/115-119.
EISEMANN GYÖRGY: Angyalok a Pilinszky-lírában; 1995 (III) 4/102-107.
EISEMANN GYÖRGY: Az emlékezés ízei (Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak mnemotechnikájáról); 1996 (IV) 4/97-105.
Emlékek a tükör túloldaláról (Frenák Pál táncos–koreográfussal Varga Mátyás beszélget); 2003 (XI) 2/83–92.
ERŐS FERENC: Az irodalom kultusza a pszichoanalízisben 2009 (XVII) 3/89–96.
EVDOKIMOV, PAUL: Rubljov Szentháromság-ikonja; 1996 (IV) 4/89-96.
FÁY MIKLÓS: Valaki üzen; 1994 (II) 4/113-115.
FÁY MIKLÓS: Miles Davis, film, video; 1993 (I) 1/96-99.
FEKETE-KOVÁCS KRISTÓF: Bábok lázadása (Jeles András: Babaház); 2018 (XXVI) 2/106–109.
„Felmérhetetlenül tágas földrajzi és szellemi tér” (Fritz Mierauval Adalbert Reif beszélget Florenszkijről és az orosz vallásfilozófiáról); 2006 (XIV)  4/119–123.
FOGARASI GYÖRGY: Metropolisz/nekropolisz: Baudelaire Párizsa, Benjamin passzázsai; 2004 (XII) 2/52–56.
FONTAINE, GEISHA: Az idő fogalma a kortárs táncművészetben – különös tekintettel Trisha Brown, Hideyuki Yano és Pina Bausch alkotásaira; 2003 (XI) 2/77–82.
FORGÁCH ANDRÁS: A kamasz Kleist (Az első levél); 2001 (IX) 2/76-81.
FORGÁCS NÓRA KINGA: A pók és a hálója (A Sátántangó mint regény és film); 2019 (XXVII) 2/95–106.
FÖLDES GYÖRGYI: Az író, aki mindig férfi – avagy miért felejtődnek ki a nők a kánonból; 2021 (XXIX) 1/100–109.
GÁCS ANNA: Irodalom, kezdőknek vagy haladóknak? (Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ); 1995 (III) 2/95-107.
GÁCS ANNA: "És állok egy ablakba Budapesten" (Ottlik Géza: Buda); 1993 (I) 3/105-110.
GADAMER, HANS GEORG: A vers parúziája (Mitopoétikus átfordítás Rilke Duinói elégiáiban); 1995 (III) 4/108-122.
GADAMER, HANS-GEORG: Értelem és az értelem elrejtése Paul Celan költészetében; 1993 (I) 1/69-76.
GÉHER ISTVÁN: Ama kései (Pilinszky János verséről); 1993 (I) 1/77-81.
GELENCSÉR GÁBOR: A film gondolata (A késői Godard); 2012 (XX) 3/68–80. pdf
GELENCSÉR GÁBOR: A film városa, a város filmje; 2004 (XII) 2/57–64.
GELENCSÉR GÁBOR: A homály zónája (Nemes Jeles László: Saul fia); 2015 (XXIII) 4/111–121.
GELENCSÉR GÁBOR: Átmeneti idők (Huszárik Szindbádja); 2000 (VIII) 2/84–94.
GELENCSÉR GÁBOR: Áttetsző (film)történet (Bódy, Erdély, Jeles és a "filmes transzparencia"); 2001 (IX) 2/109-124.
GELENCSÉR GÁBOR: Filmsziget (Szemző Tibor képzenéi) 2/64–78.
GELENCSÉR GÁBOR: Harminc év múlva (Ingmar Bergman: Sarabande); 2004 (XII) 4/111–116.
GELENCSÉR GÁBOR: Most már tudom, amit egy angyal sem tud (Wenders Berlin-filmjei); 1995 (III) 4/78-82.
GELENCSÉR GÁBOR: Nyolc (és fél) boldogság (Fellini spirituális trilógiája); 1994 (II) 1/98-101.
GELENCSÉR GÁBOR: Példabeszédek kora (Filmes parabolák); 1998 (VI) 1/91-97.
GELENCSÉR GÁBOR: Róma vagyok (Fellini városa); 1996 (IV) 2/80-84.
GELENCSÉR GÁBOR: Szélmalomharc (Jean-Luc Godard: Németország kilenc /új/ nulla); 1993 (I) 1/92-95.
GELENCSÉR GÁBOR: Tértudat (A Jancsó-filmek térszemlélete); 2002 (X) 2/103-108.
GERGELY ÁGNES: Tóth Eszter (1920-2001); 2001 (IX) 4/68-69.
GERGYE KRISZTIÁN: Mértékítélet; 2020 (XXVIII) 4/108–111.
GIACCO, GRAZIA: Salvatore Sciarrino és a figura fogalma; 2007 (XV) 1/102–106.
GIACOMETTI, ALBERTO: A valóság megváltozása; 2004 (XII) 2/73–76.
GORÁCZ ANIKÓ: Családrajz (A román új hullám filmjeiről); 2010 (XVIII) 4/92–98. pdf
GÖRFÖL BALÁZS: A kegyelem tere (Megváltás és messiásvárás Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében); 2015 (XXIII) 1/75–80.
GREFF ANDRÁS: Porszemek a tornádóban (Kortárs háborús filmek); 2023 (XXXI) 3/86–93.
GYÖNGYÖSSY MÁRTON: Az isztambuli Zeyrek Kilise Camii (Konstantinápoly egykori főmonostora és temploma); 2004 (XII) 2/65–72.
GYÖRGY PÉTER: Feltétel nélkül; 2020 (XXVIII) 3/94–101.
GYÖRGY PÉTER: (Sarah Kofman, 1934­­­–1994); 2010 (XVIII) 3/87–96. pdf
GYŐRFFY IVÁN: "Az emberek fegyvertelenül ébrednek" (Emir Kusturica vidám barakkja); 2002 (X) 1/88-91.
GYŐRFFY IVÁN: Ellentétek vonzása (Otar Joszeliani bölcs bolondjai); 2005 (XIII) 3/97–104.
GYŐRFFY IVÁN: Határforgalom (Abbas Kiarostami hétköznapi poézise); 2004 (XII) 3/107–113.
GYÖRFFY MIKLÓS: Az eltévedt molypille fájdalma (W. G. Sebald: Austerlitz); 2020 (XXVIII) 1/76-89.
HADOT, PIERRE: Megjegyzések az „önkultúra” fogalmához; 2007 (XV)  2/95–102.
HAFNER ZOLTÁN: "Irodalmilag talán a legigénytelenebbnek tűnik" (Pilinszky KZ-oratóriumáról); 1996 (IV) 1/100-106.
HAJDU PÉTER: Szivárvány; 2003 (XI) 4/94–107.
HAJNAL MÁRTON: A puszta látványosságtól a részvételig (Gondolatok az értelmi fogyatékossággal élő és autista színházcsinálók szerzőségéről); 2022 (XXX) 2/97–105.
HALÁSZ PÉTER: Erőgyűjtés a hiányból (Kósa György és a Biblia); 1997 (V) 4/98-104.
HALBREICH, HARRY: „Nem lesz többé idő” (Olivier Messiaen: Kvartett az Idő végezetére); 2000 (VIII) 2/95–100.
HAMMERSTEIN, REINHOLD: Invokáció – isteni szózat – orákulum (A Csodálatos helyrajza Rameau színpadi műveiben); 1999 (VII) 4/120-131.
HARDY JÚLIA: Amiről nem beszélünk… (Marie Keenan: Gyerekek szexuális bántalmazása és a katolikus egyház); 2015 (XXIII) 3/82–96.
HARTMANN GERGELY: A csend előhív (A pannonhalmi bazilika szentélyének újraformált teréről); 2016 (XXIV) 4/85–88.
HAVASI ÁGNES: Miskin herceg alakjának archetípusai; 1998 (VI) 2/89-102.
HÁZAS NIKOLETTA: Vendégszövegek a festészet határmezsgyéin (Hantai vizuális poétikája); 2014 (XXII) 2/116-123. pdf
HERCZOG NOÉMI: A nem ortodox test adománya (Kiberperformanszok és performerek); 2021 (XXIX) 3/84–93.
HERPAI GERGELY: Illúzió mindenek felett; 2007 (XV) 3/80–85. pdf
HIRSCH TIBOR: Új nevetés (Jacques Tati filmhumora); 2007 (XV) 4/78–88.
HIRSCH TIBOR: Terülj-terülj vászon (Kulinaritás és mozgókép); 2012 (XX) 1/80–90. pdf
„…hol világra segítették, hol meggyilkolták…” (Salvatore Sciarrino zeneszerzővel Veres Bálint beszélgetett a 2006-os Arcus Temporum Művészeti Fesztiválon); 2007 (XV) 1/94–101.
HONTI MÁRIA: Tanúság (Arcképvázlat egy vers nyomán); 2000 (VIII) 1/75–89.
HORNYIK SÁNDOR: A kozmosz grammatikája (Vajda Lajos „formabontó” kései szénrajzai); 2020 (XXVIII) 4/123–131.
HORVÁTH CSABA: A véletlenről és a szükségszerűről avagy találkozás és vendégség Mozart Don Giovannijában; 1996 (IV) 4/106-112.
HORVÁTH KORNÉLIA: „Allor si mosse, e io li tenni dietro.” („Ekkor elindult, és én követtem őt.”) (Dante Alighieri: Komédia I. Pokol. Kommentár); 2022 (XXX) 1/99–105.
HORVÁTH LÍVIA: Az ezernyi szálból szőtt szövet (Hermann Hesse: A pusztai farkas); 1998 (VI) 4/110-122.
Időrengés (Dukay Barnabás zeneszerzővel Dolinszky Miklós beszélget); 2003 (XI) 4/84–93.
IGNÁCZ ÁDÁM: „Ez a tánc lesz a végső...” (Szkrjabin és a tánc); 2011 (XIX)  3/105–115. pdf
INNERHOFER, Roland: Az egzakt élet (A tudomány mint téma és módszer Robert Musilnál); 2001 (IX) 2/63-75.
JUNGHEINRICH, HANS-KLAUS: Ellenpont - A világ rejtett harmóniája (Kalauz J. S. Bach Die Kunst der Fuge című művéhez a Keller Vonósnégyes előadásában); 2002 (X) 4/82-91.
KAMARÁS ISTVÁN: Piknik a labirintusban (Gondolatok az irodalmi mű és befogadója kapcsolatáról); 2006 (XIV) 2/139–146.
KAPITÁNY ÁGNES -KAPITÁNY GÁBOR: A horrorfilmek népszerűségének néhány szociokulturális összetevője; 2011 (XIX) 1/82–95. pdf
KAPLAN, EDWARD: Edmond Jabès Isten nélküli prófetizmusa; 2000 (VIII)  1/62–74.
KARSAI GYÖRGY: Akhilleusz haragja az Íliászban; 2002 (X) 1/63-87.
KARSAI GYÖRGY: Egy pásztor a thébaii palotában (Határátlépések Szophoklész Oidipusz királyában); 2012 (XX) 4/85–113. pdf
KARSAI GYÖRGY: Hogyan halt meg Iokaszté? (A Palota-Hírnök monológja Szophoklész Oidipusz király című tragédiájában) 2010 (XVIII) 1/77–94. pdf
KARSAI GYÖRGY: Kreón, Thébai királya az Oidipusz király végén 2011 (XIX) 2/62–79. pdf
KELEMEN JÁNOS: Heterodoxia és ortodoxia Dante gondolkodásában; 2013 (XX) 1/84-96. pdf
KELÉNYI BÉLA: Az üvöltés csendje (Anish Kapoor Üvöltés című installációja); 2023 (XXXI) 3/94–99.
KELÉNYI BÉLA: Kép-terek / Tér-képek; 2022 (XXX) 4/107–109.
KÉSZMAN JÓZSEF: Flexszel írott történelem (Szolnoki József kollektív memóriagyakorlatai); 2013 (XXI) 3/94-100 pdf
KETTERING, EMIL: KÖZEL (Martin Heidegger gondolkodása a „Humanizmus”-levélben); 1998 (VI) 4/92-109.
KIRÁLY EDIT: Egy ordas eszmény (Hermann Hesse: A pusztai farkas); 1993 (I) 3/100-104.
KOLOZSI LÁSZLÓ: A köztes lét filmjei (Fliegauf Benedekről) 2008 (XVI) 4/75–84. pdf
KOLOZSI LÁSZÓ: Saját példány (A nő önfelszabadítása a kortárs amerikai tömegfilmben); 2015 (XXIII) 1/81–88.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A megértés szabadösvényei (Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben); 2020 (XXVIII) 3/109–116.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: Irodalom és kötéltánc (Spiró György: Diavolina); 2016 (XXIV) 1/84–95.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: Lélek és ipszeitás (Michel Henry: Az élet fenomenológiája) 2013 (XXI) 3/111-121. pdf
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A lélek csodás tárnamélye (Maurice Blanchot: Az irodalmi tér); 2006 (XIV) 4/96–109.
KOMÁLOVICS ZOLTÁN: A nyitott szem misztikája (Johann Baptist Metz: Memoria passionis) 2009 (XVII) 3/97–109.
KOMORJAI LÁSZLÓ: A filozófia mint sorsesemény (Tengelyi László és a kortárs fenomenológia); 2020 (XXVIII) 2/77-89.
KONKOLY ÁGNES: Az agyag poézise (Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete); 2018 (XXVI) 4/94–109.
KONKOLY ÁGNES: „Maga a tapasztalat” (Mark Rothko); 2019 (XXVII) 4/137–143.
KOVÁCS ÁGNES: Szürke széria (Schmal Károlyról Szabálytalan rend című életműkiállítása alkalmából); 2020 (XXVIII) 1/90-99.
KOVÁCS ATTILA: Megfigyelő kamerák által homályosan (A felügyelet közvetítettsége) 2011 (XIX)  4/101–111. pdf
KOVÁCS GÁBOR: A bűnös város mítosza (Oswald Spengler konzervatív városkritikája); 1996 (IV) 2/85-96.
KOVÁCS IMRE: A csodagyerek Liszt (Mítosz-hagyományozódás és egyéni mitológia); 2017 (XXV) 2/74–84.
KOVÁCS IMRE: Ábrázolható-e az ábrázolhatatlan? (A boldogító Isten-látás [Visio Beatifica] egy középkori ábrázolásához); 2010 (XVIII) 4/64–69. pdf
KOVÁCS IMRE: Egy jól ismert „arc” a 19. századból (Liszt portréja mint művészallegória Ary Scheffer Háromkirályok-képén); 2015 (XXIII) 2/87–95.
KOVÁCS IMRE: Facie ad faciem (Krisztus Szent Arcának jelentésváltozatai Keleten és Nyugaton); 2000 (VIII) 4/113–123.
KOVÁCS IMRE: „Manducatio per visum” (Eucharisztia és oltárkép a középkorban) 2012 (XX) 1/69–75. pdf
KOVÁCS IMRE: Szent elragadtatás és isteni inspiráció (Liszt Szent Ferenc-recepciójáról); 2010 (XVIII) 1/95–103. pdf
KŐHEGYI ANDRÁS: Hányféleképpen lehetünk úton? (Barnás Ferenc: Bagatell); 2023 (XXXI) 1/102–105.
KÖRÖSVÖLGYI ZOLTÁN: Nézni lassan, csendben (Bill Viola video-oltárképei); 2020 (XXVIII) 2/101-106.
KŐSZEGHY PÉTER: Kölcsönös játék (Konfliktus és kibékülés – válogatás a Főapátság grafikai gyűjteményéből); 2018 (XXVI) 3/104–109.
KRÁNICZ BENCE: Képtest, egy lélek (Mivel foglalkozik a sztártudomány?); 2016 (XXIV) 4/98–107.
KRUZSLICZ TAMÁS: Irodalmi zarándoklat (Radnóti Miklós Piranban); 2023 (XXXI) 4/99–109.
KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: Az "eminens szöveg" fogalma Gadamernél; 2001 (IX) 4/77-100.
KURDY FEHÉR JÁNOS: 20. századi szimultán játékok (Milorad Krstiæ: Das Anatomische Theater); 2007 (XV) 4/68–77.
LÉVINAS, EMMANUEL: Simone Weil szembenállása a Bibliával; 2001 (IX) 1/108-115.
LICHTER PÉTER: Munkamániás kaméleon (Steven Soderbergh megújulásai); 2022 (XXX) 1/93–98.
LOHFINK, NORBERT: A hit és a forma (Beszélgetés Peter Handke újabb írásaival); 1994 (II) 3/61-70.
LŐRINSZKY ILDIKÓ: A Flaubert-sivatag; 1999 (VII) 3/92-106. pdf
MARGITHÁZI BEJA: Hibrid karakterek (Új képfajták és kísérteties arcok a digitális kor filmjeiben); 2015 (XXIII) 2/96–105.
MARGÓCSY ISTVÁN: Esterházy és a mérték (Bevezetés a Harmóniatanba); 2020 (XXVIII) 4/112–122.
MÁRTON LÁSZLÓ: Az iránytalan regény (Ormós Zsigmond: A banya-sziklája); 1998 (VI) 3/124-144.
MÁRTONFFY MARCELL: Európai civilizáció és katolikus hitértelmezés (Ghislain Lafont: A katolikus egyház teológiatörténete – A teológia útja és formái); 1994 (II) 2/107-115.
MÁRTONFFY MARCELL: Jónás hagyatékából (Babits „verstan” szava); 1995 (III) 3/98-106.
MÁTHÉ ANDREA: Varázstárgy (A könyv csábítása); 1999 (VII) 2/97-111.
MAURON, CHARLES: Van Gogh Provence határán (Arles, 1888 februárjától októberéig); 1997 (V) 1/77-83.
MELHARDT GERGŐ: „Ó, mennyi fény van itt!” (Háború, politika és vakság Térey János Epifánia királynő című drámájában); 2023 (XXXI) 3/77–85.
MELO ESZTER: Virtuális terek a szövegben (A digitális vizualitás kódjai Tóth Krisztina Pixel című művében); 2014 (XXII) 2/105-115. pdf
MELOCCO MIKLÓS – "Mert az ember úgyis csak embert tud látni" (Melocco Miklóssal beszélget Szüts Miklós); 1998 (VI) 1/78-90.
MÉLYI JÓZSEF: Mindig megújuló mérce; (Birkás Ákos előadásai az avantgárd haláláról); 2022 (XXX) 1/77–83.
MENNEKES, FRIEDHELM – A közösség tere mint dinamikus tér (Katharina Winnekes beszélgetése Friedhelm Mennekes jezsuita atyával); 2001 (IX) 4/70-76.
MESSIAEN, OLIVIER: A szakrális zene; 1998 (VI) 4/85-91.
MEZEI BALÁZS: Két utószó egy filozófiához (Martin Heidegger költeményei magyarul - Ferge Gábor utószavával); 1997 (V) 1/63-76.
MEZEI BALÁZS: Szkepszis és misztika (Leszek Kolakowski: Ha nincsen Isten...); 1993 (I) 2/97-103.
MIKLÓSVÖLGYI ZSOLT: „...átlátható keretek, rések, kereszteződések, csíkok, csomópontok...” (Terek és alakzatok Nádas Péter regényművészetében); 2020 (XXVIII) 1/64-75.
MIKLYA ZSOLT: Tíz határon (Visky András: Nevezd csak szeretetnek); 2020 (XXVIII) 2/90-100.
MIKOLA GYÖNGYI: Alakzat tört dimenzióban (Az Agyonvert csipke újraolvasása); 2004 (XII) 1/95–102.
MIKOLA GYÖNGYI: Árnyék a szív mögött (Jegyzetek Nabokov szerelem-felfogásáról és az olvasás szenvedélyéről) 2010 (XVIII) 1/104–112. pdf
MIKOLA GYÖNGYI: Ember-alakzatok Tolnai Ottó újabb prózájában; 2006 (XIV) 3/98–102.
MIKOLA GYÖNGYI: Lázadó imakönyv (Borbély Szilárd: Halotti pompa); 2005 (XIII) 1/110–115.
MISZOGLÁD GÁBOR: Tájkép a halálról; 1997 (V) 3/84-86.
MOLNÁR SÁRA: Az emlékezés bolondsága (Idegenség, irónia és szentség a Sorstalanságban); 2002 (X) 4/111-135.
MONELLE RAYMOND: Zsáner és struktúra; 2008 (XVI)  2/99–122. pdf
MUKENGE, ANDRÉ KABASELE: A spirituálé: a Biblia hangosképekben (A Biblia kontextuális megközelítése a spirituálékban); 1997 (V) 1/84-95.
MURAI ANDRÁS: Akkor és ott (Megkülönböztetés és folytonosság a holokauszt és a magyar közelmúlt filmes reprezentációjában); 2005 (XIII) 2/105–116.
MURAI ANDRÁS: Távolság és képmélység (Egy beállítás képei Ingmar Bergman filmjeiben) 2008 (XVI) 1/120–125. pdf
NACSINÁK GERGELY ANDRÁS: Arcimboldo és a lélek kartográfusai (Utazás a természettől az arcig és vissza); 2023 (XXXI) 2/79–98.
NACSINÁK GERGELY ANDRÁS: Ékesbeszédű csönd (A konstantinápolyi Khóra-monostor sírkápolnájának freskói); 2019 (XXVII) 1/110-116.
NACSINÁK GERGELY ANDRÁS: Lélekvesztők; 2018 (XXVI) 2/88–94.
NÁDAS PÉTER: Mészöly idegen anyanyelvén (Mészöly Miklós: Családáradás); 1995 (III) 3/83-85.
NÁDASDY ÁDÁM: A fordító csak ember; 2021 (XXIX) 3/62–72.
NÁDASDY ÁDÁM: A nagyvonalú riválisok (Dante Paradicsomának 11-12. éneke) 2013 (XX) 1/68-71. pdf
NÁNAY BENCE: A filmnyelv visszafejlődése (Bódy Gábor filmelmélete); 1997 (V) 2/112-117.
NÉMETH ESZTER: Gregorián és pszeudogregorián (A Jeney Zoltán Halotti szertartásában szereplő Weöres Sándor-sirató értelmezése); 2021 (XXIX) 2/107–118.
NÉMETH MARCELL: (Pár)beszélő emlékiratok (Nádas Péter - Richard Swartz: Párbeszéd); 1993 (I) 2/91-96.
NÉMETH MARCELL: Az arc végtelensége (Emmanuel Lévinasz Totalitás és végtelen című esszéjéről); 1995 (III) 1/83-95.
NÉMETH MARCELL: Bűn: sors: esemény (Tengelyi László: A bűn mint sorsesemény); 1994 (II) 1/81-87.
NÉMETH TAMÁS: Lót-variációk (Adalékok egy Kertész-téma természetrajzához); 2017 (XXV) 1/92–99.
NÉMETH TAMÁS: Már elment a Mesijás (Javaslatok a Nincstelenek olvasásához); 2021 (XXIX) 4/66–72.
NETTL, BRUNO: Mozart és a napnyugati zenekultúra az etnomuzikológiai tükrében (Esszé négy tételben); 2007 (XV) 4/89–108.
NOUZILLE, PHILIPPE: Őrültség és misztika Jean-Joseph Surin életművében; 1998 (VI) 2/68-88.
Nyitott ajtó (Beszélgetés Beat Furrer zeneszerővel); 2010 (XVIII) 4/99–102. pdf
Nyolclábú Szövetkezet – élet a lázadás után (Veres Bálint beszélget Horváth Balázs, Dinyés Dániel, Dargay Marcell és Futó Balázs zeneszerzőkkel); 2007 (XV) 2/103–108.
OEHRING, HELMUT: A tünékeny hang; 2011 (XIX)  3/116–117. pdf
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA: A szerelem mint kísér(t)és (A szerelem alakváltozatai Nádas Péter Az égi és a földi szerelemről című művében); 2018 (XXVI) 2/95–105.
PÁL-LUKÁCS ZSÓFIA: Az elidegenített tárgy (Nádas Péter: Világló részletek); 2018 (XXVI) 1/108–113.
PAPP MÁTÉ: Az erősebb lét vonzásában (Balassa Péter „esztétikai alagútja” előtt); 2020 (XXVIII) 3/102–108.
PERCZEL ISTVÁN: Az indiai keresztény művészet emlékei (Műfajok, kronológia, történeti és társadalmi körülmények, 1. rész); 2017 (XXV) 3/90–108.
PERCZEL ISTVÁN: Az indiai keresztény művészet emlékei (Műfajok, kronológia, történeti és társadalmi körülmények, 2. rész); 2017 (XXV) 4/124–130.
PERCZEL ISTVÁN: Egy könyörgés a Gulagról; 1997 (V) 3/106-109.
PERCZEL ISTVÁN: Pár bevezető szó Új Theológus Szent Simeon himnuszaihoz; 1997 (V) 2/118-120.
PERNECZKY GÉZA: Részvét (Jegyzetek egy Giacometti-kiállítás margójára); 2004 (XII) 2/77–90.
PÉTER MÁRTA: Szenvedésragok (Úton Frenák Pál művészetéhez) 2010 (XVIII) 1/121–131. pdf
PINTÉR JUDIT: A képzelet tengerén (Fellini és a víz[iók]); 2010 (XVIII) 2/62–73. pdf
PINTÉR TIBOR: A varázsfuvola – elsötétedésben; 2017 (XXV) 4/100–108.
PÓCSIK ANDREA: Vetített képes előadások a szegénységről; 2016 (XXIV) 1/96–106.
PROKSZA ÁGNES: Az (el)hallgató nyelv (Bécsi Kör: előfeltevések és konzekvenciák); 2002 (X) 3/99-117.
PROUST, MARCEL: Camille Saint-Saëns, a zongorista; 1999 (VII) 4/110-112.
RADÁK ESZTER: Arc-vonások (Francis Bacon és a Londoni Iskola portréfestészete); 2007 (XV) 3/62–69. pdf
RADNÓTI SÁNDOR: Az ízlés kulcsa (Hume ízlésfogalmáról); 2008 (XVI) 1/106–119. pdf
RAINER-MICSINYEI NÓRA: Anyaseb (Mundruczó Kornél és Wéber Kata két filmjéről); 2023 (XXXI) 4/93–98.
Reményről és reménytelenségről, a szív hidegségéről (Takács Zsuzsával Lucie Szymanowska beszélget); 2004 (XII) 4/85–94.
RÉNYI ANDRÁS: A látható színeváltozása (További adalékok Caravaggio „naturalizmusának” képi szintaxisához); 2009 (XVII) 1/60–77. pdf
RÉZ ANNA: A szerelem szociológiája (Eva Illouz Why Love Hurts című könyvéről); 2019 (XXVII) 3/111–120.
RUZSA GYÖRGY: Ikonszerűség, síkszerűség (Megjegyzések egy Nyil Sztolobenszij-ikonhoz); 2021 (XXIX) 4/98–103.
RUZSA GYÖRGY: Pannonhalmityel (Matvej Fedorov Tyelogrejev Nyizsnyij Novgorod-i ötvösmester Szűz Máriát ábrázoló, ismeretlen ikonja); 2023 (XXXI) 4/115–122.
RITÓK ZSIGMOND: Költészet és fokhagyma (Megjegyzések Horatius 3. epódosához); 2009 (XVII) 3/68–75.
ROCHLITZ KYRA: A morál válságáról (Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában); 2000 (VIII) 3/101–109.
ROCHLITZ KYRA: Rejtett ösvényeken (Balassa Péter: Halálnapló); 1994 (II) 1/102-106.
RUEL, BERNARD: A pannonhalmi Bazilika átalakításának terve; 2003 (XI) 2/135-138.
RUZSA GYÖRGY: Egy nyugati származású szent ábrázolása ismeretlen orosz ikonon (Adalékok Római Szent Antal ikonográfiájához); 2020 (XXVIII) 2/107-110.
RUZSA GYÖRGY: Szent Tyihon voronyezsi püspök és ikonja; 2022 (XXX) 4/103–106.
S. NAGY KATALIN: Ábrahám és a három angyal; 1995 (III) 4/92-101.
SÁRKÖZI BALÁZS: Felejtés, megszólítás és prosopopeia Pilinszky költészetében (Pilinszky János: Miféle földalatti harc); 2023 (XXXI) 1/84–94.
SCHEIN GÁBOR: A csúf anya és az antikvárius emlékezet (A történelem humanista eszménye Szerb Antal kései műveiben); 2001 (IX) 3/98-104.
SCHEIN GÁBOR: "a jelenidő vitrinében" (Pilinszky János "valóság" fogalmáról és Van Gogh-értelmezéséről); 1995 (III) 2/87-94.
SCHEIN GÁBOR: A név vándorlása (Az intertextualitás mozgásai Füst Milán korai műveiben); 2002 (X) 2/109-118.
SCHEIN GÁBOR: A Pigmalion-mítosz értelmezése Rába György korai költészetében; 1997 (V) 2/70-86.
SCHEIN GÁBOR: A vágy, hogy zeneszerzők lehessünk; 1998 (VI) 3/110-123.
SCHEIN GÁBOR: Lapnyi térben (Székely Magda költészetéről); 1994 (II) 1/88-89.
SCHEIN GÁBOR: Max Brod és Franz Kafka - hosszú menet a küszöbön; 1997 (V) 4/65-81.
SCHEIN GÁBOR: S építőid mind tanítványul az Úrnak... (Franz Rosenzweig: Nem hang és füst); 1995 (III) 3/93-97.
SCHEIN GÁBOR: Úszni az árral? (Géraldine Schwarz: Emlékezet nélkül); 2021 (XXIX) 1/93–99.
SCHEIN GÁBOR: Traditio – folytatás és árulás (Balassa Péter Gadamer-olvasatáról); 2004 (XII) 2/91–99.
SCHMAL DÁNIEL: Kiket legjobb lett volna sohse látnotok (Kertész Imre: A holocaust mint kultúra); 1994 (II) 3/100-107.
SCHMAL RÓZA: Az elérhetetlen arc (Vermeer, Manet, Borremans); 2015 (XXIII) 2/79–86.
SCHMAL RÓZA: Ottlik labirintusai 2009; (XVII) 2/90–99. pdf
SCHNELLER JÁNOS: Molnár Sándor művészeti és szellemi kapcsolatrendszeréről – egy kiállítás apropóján; 2023 (XXXI) 4/110–114.
SCHRADER, PAUL: A személyiségen túl (Ozu és a zen kultúra); 1995 (III) 2/108-114.
SCHRADER, PAUL: Bresson és a skolasztikus hagyomány; 1994 (II) 4/102-110.
SELYEM ZSUZSA: Az és angyala (Esterházy Péter: Hrabal könyve - Harmadik fejezet); 1997 (V) 4/82-97.
SELYEM ZSUZSA: Bolondka (A töredék Esterházy Péter Fuharosok című művében); 1998 (VI) 2/103-112.
SELYEM ZSUZSA: Csütörtök, péntek (Esterházy Péter: Javított kiadás); 2002 (X) 4/92-110.
SELYEM ZSUZSA: Egy egyenlet, két ismeretlennel (A lehetőség írása Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regényében); 2000 (VIII) 3/85–100.
SELYEM ZSUZSA: Irodalom és irodalom - a mellérendelés etikája (Kertész Imre: Jegyzőkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom); 2001 (IX) 3/75-97.
SELYEM ZSUZSA: Nem-jel, nem-tudás, nem-idő (A bibliai Jónás könyvének és Babits Mihály Jónás könyvének apofatikus hermeneutikai megközelítése); 2000 (VIII) 1/90–100.
SEPSI LÁSZLÓ: A hiányzó pillanat (Halál és túlvilág a tömegfilmben); 2014 (XXII) 3/71-80. pdf
SIMEON – ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130.
„Sohasem kell messzebbre menned a túlmesszinél” (Beszélgetés Bent Sørensen zeneszerzővel); 2008 (XVI) 4/100–105. pdf
STŐHR LÓRÁNT: Szabadságszűke (Mundruczó Kornél melodrámái); 2010 (XVIII) 1/132–144. pdf
STRAUSZ LÁSZLÓ: Visszabeszélés és önegzotizálás (A posztkoloniális filmelméletek kelet-európai alkalmazhatóságáról); 2014 (XXII) 1/104-119. pdf
SURÁNYI LÁSZLÓ: A torony, amelyből nem lehet felfelé nézni (Szó és hang: Gerstenberg, Lessing – és Philipp Emanuel Bach); 2016 (XXIV) 4/89–97.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Az ellenpont születése (Zeneelméleti jegyzetek Hans Kayser püthagoreizmusához és Tábor Béla dialektika jellemzéséhez); 2005 (XIII) 4/90–109.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Zene és megszólítás (I. rész: A kérdések); 2006 (XIV) 1/86–105.
SURÁNYI LÁSZLÓ: Zene és megszólítás (II. rész: A válaszok); 2006 (XIV) 2/126–138.
SZALAGYI CSILLA: Létbevágó közjáték (Költészeti létezés Vörös István Heidegger, a postahivatalnok című kötetében); 2017 (XXV) 3/80–89.
SZALAGYI CSILLA: Tükörképjátékok (Takács Zsuzsa: Tükörfolyosó); 2018 (XXVI) 4/80–93.
SZALAY MÁTYÁS: Laberintos verbales (Labirintus és Kereszt Borges elbeszéléseiben) 2009 (XVII) 2/77–89. pdf
SZAMUELY TAMÁS: A tegnap visszaadása (Két kortárs olasz műről); 1999 (VII) 4/113-119.
SZAVENKO, SZVETLANA: Miért ne volna keserű az én lelkem? (Rituális siralomjáték a moszkvai Drámaművészet Iskolájában); 1999 (VII) 1/89-92.
SZAVENKO, SZVETLANA: Valentyin Szilvesztrov lírai univerzuma; 2007 (XV) 2/79–94.
SZENT SIMEON – ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130. 
SZÉPLAKY GERDA: A tanúsíthatatlan (A tanúsíthatóság problémájáról Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló című műve kapcsán); 2017 (XXV) 2/91–105.
SZILÁGYI ÁKOS: A kultusz filozófiája (Pavel Florenszkij mágikus teológiai esztétikája, 1. rész); 2015 (XXIII) 3/97–107.
SZILÁGYI ÁKOS: A kultusz filozófiája (Pavel Florenszkij mágikus teológiai esztétikája, 2. rész); 2015 (XXIII) 4/101–110.
SZILÁGYI ZSÓFIA: Sándor vagy István: mit kell javítania a szerkesztőnek?; 2021 (XXIX) 3/73–83.
„Szomjúság, amit még senki meg nem itatott" (Evangéliumi esztétika a holokauszt után – Szmeskó Gábor beszélgetése Hankovszky Tamással és Mártonffy Marcell-lel); 2023 (XXXI) 1/70–83.
SZŰCS TERÉZIA: Kovakő és levegő nyelve (Oszip Mandelstam költészetéről); 1999 (VII) 2/112-125.
SZŰCS TERÉZIA: Mi és a Nap (Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton - Martin Buber: Én és Te); 1996 (IV) 3/107-115.
SZŰCS TERÉZIA: Mit tegyünk - egy emberrel (A naplóíró Tolsztoj); 1997 (V) 1/54-62.
SZŰCS TERÉZIA: Perspektívák, metszéspontok (Joszif Brodszkij olvasásához); 1997 (V) 3/96-105.
SZŰCS TERI: A művészet „blaszfém” nyelve és a teológia lehetőségei (Paul Celan: Tenebrae); 2008 (XVI) 3/106–123. pdf
SZŰCS TERI: Költészet sötét és fény korában (Takács Zsuzsa: A Vak Remény. Összegyűjtött és új versek); 2019 (XXVII) 2/107–113.
TAKÁCS IMRE: Mű és személyiség a 13. században (Uros pannonhalmi apát művészetpártolásáról); 1993 (I) 4/97-106.
TAKÁCS ZSUZSA: A megfosztás rítusa; 2008 (XVI) 3/90–105. pdf
TAKÁCS ZSUZSA: A varázsló kertje; 2011 (XIX) 1/96–100. pdf
TAKÁCS ZSUZSA: Gyökértelenség és hazatalálás; 2018 (XXVI) 1/104–107.
TALLÁR FERENC: A Nagy Inkvizítor, Napóleon és a gyilkosság esztétikája; 2009 (XVII) 3/76–88.
TALLIÁN TIBOR: Asszonyok, emberek, és az ember fia (Johann Sebastian Bach: Máté passió); 1995 (III) 1/96-103.
TALLIÁN TIBOR: Változatok a megtestesülésre (Schubert: Esz-dúr mise); 1993 (I) 4/73-83.
TAMÁS FERENC: A szakralitás-élmény Nemes Nagy Ágnes költészetében; 1993 (I) 4/84-96.
TAMÁS FERENC: Az a csók és ez az út fölszentelte valamivé (Az Esti Kornél harmadik fejezetéről); 1994 (II) 3/71-99.
TAMÁS FERENC: Nagyítás Ottlik Budájából: gondoskodás; 1996 (IV) 2/97-121.
TANDORI DEZSŐ: Változatok egy tematizálatlanságra (Lapok a kéziratos hagyatékból – Tóth Ákos utószavával); 2022 (XXX) 2/88–96.
TARKOVSZKIJ, ANDREJ: Megcsillan-e még valami fény a kút mélyén?; 2003 (XI) 1/96–100.
TERDIK SZILVESZTER: "Unus Dominus, una fides, unum baptisma" (A velencei keresztelőkápolnáról); 2002 (X) 2/119-134.
TERDIK SZILVESZTER: A Legszentebb Istenszülő Elszenderülésének ikonja; 1995 (III) 1/104-117.
TERDIK SZILVESZTER: A templom művészete vagy a művészet temploma (Az 1908-as egyházművészeti kiállítás és recepciója); 2004 (XII) 4/95–110.
TÉRFY ANDRÁS: A félkegyelmű alászállása; 2012 (XX) 3/45–59. pdf
THOMKA BEÁTA: A tűnődő megértés formái; 1995 (III) 3/86-92.
THOMKA BEÁTA: Bodor Ádám imaginárius térképe (Bodor Ádám: Sehol); 2019 (XXVII) 4/122–126.
THOMKA BEÁTA: Mészöly Miklós (1921-2001); 2001 (IX) 3/73-74.
TILLMANN J. A.: "Nem hiszem, hogy még egy ilyen ember van a világon" (Erdély Miklós: A kalcedoni zsinat emlékére); 1999 (VII) 1/100-105.
TILLMANN J. A.: Helyettes észlelő (A médium metafizikája); 2003 (XI) 3/90–96.
TILLMANN J. A.: Ahol szimbólumok vigasztalják a szellemet (Schmal Károly képei); 1993 (I) 1/89-91.
TILLMAN, J. A.: Az utolsó vacsora után (Botond installációja a MODEM-ben); 2012 (XX) 1/76–79. pdf
TILLMANN J. A.: Szavak a szóközökhöz (Joseph Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán); 2016 (XXIV) 3/79–84.
TILLMANN J. A.: Szenes Zsuzsa színképtartománya; 1994 (II) 4/111-112.
TILLMANN J. A. Tekintettel a tengerre (André Kertész: Martinique) 2010 (XVIII) 2/56–61. pdf
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: Állat, ember, szolidaritás (Mészöly Miklós állatmotívumairól); 1994 (II) 4/90-97.
TOLCSVAI NAGY GÁBOR: Tökéletes visszatérés (A szív segédigéi stílusszerkezetéről); 1996 (IV) 1/113-123.
TOMPA ANDREA: Maradék-istenek (Borbély Szilárd Bukolikatájban című posztumusz kötetéről); 2022 (XXX) 4/98–102.
TOMPA ANDREA: Valami nincs (Színház és türelem); 2015 (XXIII) 4/92–100.
TÓTA PÉTER BENEDEK: A kereszt nyoma és ereje (Pilinszky, Ted Hughes és Mauriac írásaiban); 2016 (XXIV) 3/94–101.
TÓTA PÉTER BENEDEK: Ernst Barlach és a szegénység vetületei; 2021 (XXIX) 4/73–83.
TÓTA PÉTER BENEDEK: Hasadó hősök közös nevezője Beckett (Egy töredékes vázlat kezdeti tudósítása); 2006 (XIV)  3/74–86.
TÓTA PÉTER BENEDEK: Közelítés Hieronymus Bosch felszabadító képzeletéhez – Bahtyin, Derrida és Wittgentstein nyomán (Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa); 2022 (XXX) 3/107–113.
TÓTH ÁKOS: A magányos utazótárs (In memoriam El Kazovszkij); 2008 (XVI) 3/124–128. pdf
TÓTH SÁRA: Istennek a legnehezebb megbocsátani (Visky András Kitelepítés című regényéről); 2023 (XXXI) 1/95–101.
TÓTH SÁRA: "Nem a mi szavunk, de a miénk is" (Northrop Frye bibliai hermeneutikája); 2001 (IX) 2/82-98.
TÓTH SÁRA: A világ botrányát felvéve (A botrány Kertész Imre prózájában); 2006 (XIV)  4/110–118.
TÓTH SÁRA: Hogyan lehet beszélni arról, amiről hallgatni kell? (Dogma és misztika, ideológia és irodalom: a romantikától Derridáig és Northrop Frye-ig); 2019 (XXVII) 1/96-109.
TÓTH SÁRA: „Vidd ki az átkozódót a táboron kívülre” (Lev 24,14) (A blaszfémia mint határsértés); 2018 (XXVI) 3/89–103.
TÓTH-BARBALICS ISTVÁN: A világ útvesztője meg a szív paradicsoma (Egy mai krónikáról); 1998 (VI) 1/98-106.
ÚJ THEOLÓGUS SZENT SIMEON HIMNUSZAI (Válogatás); 1997 (V) 2/121-130.
UNGVÁRY RUDOLF: Belenézett a Napba, de szerencséjére nem vakult meg (A rend A ragyogás könyvében); 2015 (XXIII) 1/89–104.
URBÁN BÁLINT: Holttest a mocsárban (Rafael Chirbes: A parton); 2019 (XXVII) 4/127–136.

VÁCZI BALÁZS: A „kozmosz roppant szabadsága” (A szakrális olvasat néhány lehetősége Krasznahorkai László műveiben); 2021 (XXIX) 4/84–97.
VAJDA KÁROLY: Vers, ima, közelítő beszéd (Értelmezési kísérlet Celan Tenebrae című verséhez); 2003 (XI) 1/78–95.

VARGA BALÁZS: Megosztom veled az ürességet (Derek Jarman: A kert); 1995 (III) 2/80-86.
VARGA MÁTYÁS: Megtört test és kiontott vér (Robert Bresson Lancelot, a Tó lovagja című filmjének teológiai kérdésfelvetései); 2008 (XVI)  4/67–74. pdf
VARGA MÁTYÁS: Hogy az ióta el ne vesszen (Lovas Ilona installációja Pannonhalmán); 2000 (VIII) 3/110–115.
VARGA MÁTYÁS: Időtlenség a mulandóságban (Nemes Nagy Ágnes költészetének ismeretelméleti problémafölvetéséről); 1996 (IV) 3/92-106.
VARGA ZOLTÁN: A nem létező ügynök nyomában (Tévedés és megtévesztés Alfred Hitchcock Észak-északnyugat című filmjében); 2021 (XXIX) 3/102–110.
VARGA ZOLTÁN: Robottest és emberlélek (A populáris film variációi az ember/gép problematikára), 2006 (XIV) 2/115–125.
VÁRI GYÖRGY: A sírásó nagymonológja (Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért) 2002 (X) 4/136-144.
VARRÓ ATTILA: A teremtés koronavírusai (A kulturális evolúció a filmvilágban); 2023 (XXXI) 2/99–108.
VARRÓ ATTILA: Emberi kópiák (Klónfilmek az amerikai tömegfilmben); 2013 (XXI) 3/101-110. pdf
VERBA ANDREA: Csend-élet (Giorgio Morandi képei); 1994 (II) 3/108-110.

VERBA ANDREA: Csillag – emlékezés és ígéret metszéspontján (Gondolatok a csillagjelkép református értelmezéséről); 2016 (XXIV) 4/74–84.

VERES BÁLINT: Charles Ives, egy modern zenei prédikátor; 2021 (XXIX) 2/119–127.
VERES BÁLINT: "Minden, csak nem romantikus" (Liszt Ferenc kései műveinek és Arany János balladáinak rokonságáról); 2001 (IX) 2/99-108.
VERES BÁLINT: “Látom, vakon” (A képiség problematikája Giya Kancheli művészetében); 2003 (XI) 3/80–89.
VERES BÁLINT: A koporsó teste – a test koporsója (Archaizmus és ál-archaizmus Gémesi Géza kompozícióiban); 2006 (XIV) 1/71–85.
VERES BÁLINT: A Kurtág-enciklopédia; 2002 (X) 2/85-102.
VERES BÁLINT: Az amnézia szótára (A Csendes Dalok Valentyin Szilvesztrov életművének fordulópontján); 2005 (XIII) 2/117–128.
VERES BÁLINT: Élet(út)mű (Dukay Barnabás mûvészete és a zene jankélévitchi etikája) 2008 (XVI) 4/85–99. pdf
VERES BÁLINT: Emancipáció, passió, kórtörténet (A brácsa mint a klasszikus európai zene hősi halottja); 2006 (XIV) 3/103–127.
VERES BÁLINT: Erik Satie, a feltaláló 2010 (XVIII) 4/70–82. pdf
VERES BÁLINT: Időívek – bevezetés egy iniciáléba (Csapó Gyula: A Nagy Iniciálé); 2005 (XIII) 3/111–121.
VERES BÁLINT: Luigi Nono – a megbénult követ; 2004 (XII) 3/114–133.
VIDOVSZKY LÁSZLÓ: Messiaen tanítása; 1999 (VII) 1/93-99.
VIKÁR GYÖRGY: Freudot tanulmányozva a hit megújulásáért (Nyíri Tamás: Mélylélektan és ateizmus – Sigmund Freud kultúraelmélete); 1994 (II) 2/84-89.
VINCZE TERÉZ: Közelkép a Közel-Keletről (Dokumentum, fikció és önreflexió a kortárs iráni filmben) 2009 (XVII) 4/97–110. pdf
VINCZE TERÉZ: Világok határán, belső utakon (Szemző Tibor: Az élet vendége – Csoma legendárium; Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél); 2006 (XIV) 4/91–95.
VISKY ANDRÁS: A boldog játékos (Életforma és műforma: a könyv mint exercitia spiritualia); 2005 (XIII) 4/110–117.
VISKY ANDRÁS: A könyv Prosperója; 1999 (VII) 2/89-96.
WEIL, SIMONE: Kereszténység előtti sejtelmek kommentárjai (részletek); 2001 (IX) 1/101-107.
ZALÁN VINCE: Levelek a vonatról (Theo Angelopulosz Táj a ködben című filmjének gyermekmotívuma); 2017 (XXV) 2/85–90.
ZALÁN VINCE: Nem történik, mégis történik (Chantal Akermanról); 2012 (XX) 4/114–126. pdf
ZALATNAI KATALIN: Hangok angyali követe (Fischer Annie Beethovent játszik); 1998 (VI) 3/145-151.
ZEMLÉNYI-KOVÁCS BARNABÁS: Az egyenes extázisa (Pilinszky János és Ország Lili labirintusai az Árny a kövön – Ország Lili művészete című kiállítás kapcsán); 2017 (XXV) 1/100–103.
Zene ez egyáltalán? (Morton Feldman zeneszerzővel beszélget Walter Zimmermann); 2009 (XVII) 3/110–119.
ZWICKL ANDRÁS: Imitatio Christi; 1993 (I) 1/82-88.

A *-gal jelölt mezõk kitöltése kötelezõ!

2024. phszemle.hu Minden jog fenntartva!